Átlagosan 7,8 napig marad kórházban az, aki ma fekvőbeteg-ellátásra szorul Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, a 2015-ös adatokat feldolgozó egészségügyi statisztikai évkönyvéből. Az érintettek köre pedig változatlanul igen széles: bár az összes, kórházban töltött ápolási nap mennyisége fokozatosan csökkent az elmúlt években, 2015-ben is meghaladta a 18,6 milliót. Ez pedig azt jelenti, hogy egy átlagos magyar, életkortól függetlenül évente csaknem két napot kórházban tölt – közölte az NN Biztosító.
A kórházi ápolás átlagos időtartama persze jelentősen eltér aszerint, hogy milyen területen kap kezelést a beteg. A legrövidebb ápolási idő például a szülészeti és fül-orr-gégészeti osztályokra jellemző, ahol általában 3-4 napot töltenek el a betegek. Jóval hosszabb viszont a kórházban töltött idő az ideg- és belgyógyászati osztályoknál – itt átlagosan 7-8 napot vesz igénybe az ápolás –, az átlagnál jóval hosszabb időt pedig a krónikus betegeket kezelő kórházi részlegek fordítanak egy ellátottra.
A sebészeti, illetve baleseti sebészeti osztályokon 4,8 napot töltöttek a betegek 2015-ben: ez ugyan elmarad az átlagtól, ám itt figyelembe kell venni, hogy egy traumatológiai kezelésben részesülő sérült a kórházi kezelés után rendszerint még hetekig otthoni ápolásra, illetve utókezelésre – például gyógytornára – szorul.
„Egy kórházi kezelés több szempontból is komoly megterhelést jelent a családnak. Amellett, hogy magának a kezelésnek is lehetnek a beteget terhelő költségei, a munkából való kimaradás miatt kieső jövedelemmel is számolni kell. Az utókezelés és a felépülés sokszor hosszadalmas és anyagilag megterhelő folyamat lehet, hiszen egy egyszerű végtagtörés is több mint egy hónapos kiesést jelenthet” – nyilatkozta Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője.
Közbeszerzési reform vagy uniós megfelelés? 
