Áprilisban a bankrendszer szabad forintlikviditása - elsősorban a kötelező tartalékrendszer átalakítása miatt - szűkült, ami főként az egynapos betétek átlagállományának csökkenésében tükröződik - állapította meg előzetes statisztikai mérlegéről kiadott jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A monetáris tanács még korábban azért döntött a kötelező tartalékrendszer átalakításáról, hogy a bankrendszerben lévő likviditás nagyobb részét kösse le tartósan, és ezáltal tovább erősítse a monetáris transzmissziót.
A kötelező tartalékrendszer átalakításának hatására a hitelintézetek tartalékkötelezettsége a márciusi 2341 milliárd forintról csaknem kétszeresére, 4405,1 milliárd forintra emelkedett áprilisban. A bankrendszer tartalékszámláinak átlagos egyenlege a korábbi hónapokhoz képest valamelyest kisebb mértékben, 57,1 milliárd forinttal haladta meg az előírt kötelező tartalék összegét. A túltartalékolás mértéke márciusban 78, februárban 83 milliárd forint volt, de meg se közelítette a tavaly októberi, kiugróan magas 163 milliárd forintot az akkori 2728 milliárd forint tartalékolási kötelezettség felett.
A kötelező tartalékráta április 1-től 5 százalékról 10 százalékra emelkedett, és a kötelező tartalékszámla kamatozása is átalakult.
Az egynapos gyorstenderen elhelyezett betétek április havi átlagállománya mindössze 21 milliárd forinttal 6676 milliárd forintra csökkent. Az MNB külföldi követeléseinek hó végi állománya a forint árfolyamának jelentős erősödése miatt áprilisban 289 milliárd forinttal 15 608 milliárd forintra csökkent, míg a kötelezettségek 158 milliárd forinttal 6868 milliárd forintra emelkedtek.
A központi kormányzat forint betéteinek hó végi állománya az előző hónaphoz képest alig 49 milliárd forinttal 1123 forintra csökkent áprilisban - derül ki az MNB statisztikai mérlegének áprilisi előzetes adataiból.
(MTI)
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
