Az utóbbi két évben leginkább a koronavírus-járvány szabott gátat a nyári pihenéseknek, idén a pandémia visszahúzódása miatt ugyan élénkülés várható, ám sokan mégis kénytelenek lemondani a hosszabb nyaralásról. A K&H biztos jövő index idei első negyedévben készített reprezentatív felmérése lelombozó képet fest a 30-59 évesek helyzetéről.
Az érintettek 42 százaléka, azaz 10-ből 4-en terveznek hosszabb, legalább 5 napos nyaralást belföldön, ami lényegében megegyezik a tavalyi értékkel. 26 százalékuk szerint egy külföldi nyaralás is képben van, szemben a tavalyi 16 százalékos eredménnyel, azaz országhatáron túli hosszabb pihenést, többen terveznek 2022-ben. A kutatás szerint ugyanakkor a többség nem látja reálisnak a több mint 5 napos nyaralást. 58 százalék kénytelen nemet mondani a belföldre, a megkérdezettek háromnegyedénél a külföldi út nem kerülhet napirendre.
A pénzhiány a fő probléma
Akik nem terveznek hosszabb pihenést, jellemzően a pénzhiánnyal magyarázták ezt. A válaszadók 58 százaléka nincs olyan anyagi helyzetben, hogy beleférjen a költségvetésébe egy vakációzás. Arányuk nem változott jelentősen, tavaly ugyanis 56 százalékuknak nem volt elég pénze az utazásra. Az is kiderült a felmérésből, hogy a válaszadók 32 százaléka azért mond nemet a nyaralásra, mert az arra szánt megtakarítását másra költené.
Ezek az indoklások nem jelentenek meglepetést, mivel a lakosság jelentős részének a másfél évtizedes csúcsra gyorsuló infláció, a bizonytalanabb gazdasági környezet nagyobb terhet jelent, így az extra kiadások, mint például egy nyaralás, nem feltétlenül fér bele a büdzsébe. Az idén egyébként viszonylag sokan, a megkérdezettek 24 százaléka azt mondta, nem biztos, hogy egyáltalán lesz ideje egy hosszabb utazásra.
Január elején még 415 forintot kellett adni egy euróért, most már „csak” 406-ot. A pezsgőbontással azért még várunk. 
