Európa egyetemvárosaiban a budapestinél jóval drágábbak a bérlemények, a csúcstartó London belvárosa, ahol egy kis apartmanért 864 ezer forintnak megfelelő fontot is elkérnek havonta. A diákok által kedvelt garzonlakások átlagos bérleti díja Budapesten 125 ezer, vidéken 75 ezer forint.
A felsőoktatási intézmények felvételi ponthatárait július 21-én hirdették ki, ezután hagyományosan elindul a diákok rohama az albérletekért. Az Otthon Centrum összeállítása abban segíti az eligazodást, hogy a hazai egyetemvárosokban tanulók és az Erasmus program keretében ezrével külföldre utazó hallgatók milyen bérleti díjjal találkozhatnak idén nyáron.
2022 első hat hónapja során kötött bérleti szerződések alapján a fővárosban az egyszobás garzonlakások átlagára 125 ezer forint körül alakul, míg vidéken 75 ezer forint az átlagos bérleti díj. A kétszobás lakások bérleti díja a belvárosban átlagosan 186 ezer forint, a legolcsóbb kétszobás lakásokért a külső pesti kerületekben 143 ezer forintot kell fizetni. Vidéken 98 ezer forint a középérték. Az ennél nagyobb lakásokat jellemzően több egyetemista közösen bérli, de igazi megtakarítást csak a külső pesti kerületekben és a vidéki városokban lehetett elérni ily módon: egy háromszobás lakásért az idei év első hat havi megkötött szerződései alapján Budán átlagosan 287 ezer forintot kérnek, a pesti belső kerületekben ennél jóval olcsóbban 206 ezer forint volt. Ugyanilyen nagy lakásokért a vidéki megyei jogú városokban 168 ezer forint az átlag.
Mennyiért lehet külföldön bérelni?
A hazai árakhoz képest nagyságrendekkel magasabb a bérleti díj Londonban, ahol a numbeo.com adatai szerint a külső városrészekben is átlagosan 640 ezer forintnak megfelelő brit fontot kell egy kis egyhálós apartmanért fizetni, a belvárosban viszont már 864 ezer forintnak megfelelő font a díj. Írország fővárosában, Dublinban a londonihoz közelít a lakbér, míg Amszterdamban átlagosan 600 ezer forintnak megfelelő euró az egyhálós – nem központi helyen lévő – lakás bérleti díja. A műszaki egyeteméről híres Delft belvárosában kereken ezer euró, azaz 410 ezer forintnak megfelelő összeg a bérleti díj, de a város peremén ennél akár 40 százalékkal olcsóbb albérlet is akad.
Bécs szintén népszerű az egyetemi hallgatók körében, itt 200 ezer forinttól indulnak a külső kerületekben a kis lakások, az átlag 270 ezer forintnak megfelelő euró két szobáért, míg a belső kerületekben átlagosan 373 ezer forintnak megfelelő összegért lehet kis bérlakást találni. München drágább, az átlag a városközponttól távolabbi fekvésű lakások esetében 430 ezer forintnak megfelelő euró. A kisebb, vidéki egyetemvárosokban kedvezőbb albérletekre számíthatnak az egyetemisták, aki pedig franciául, spanyolul vagy olaszul beszél, az a brit, holland, német fővároshoz képest jóval megfizethetőbb albérleti díjakkal találkozhat. Lyon vagy Bologna nem belvárosi területein 500 euró környékére (205 ezer Ft), ugyanakkor a turisztikai szempontból is izgalmas városok, például Barcelona esetében inkább 300 ezer forint körüli összegre kell számítani.
A környező országok fővárosaiban a nem belvárosi bérleti díjak 200 ezer forinttól indulnak (Pozsony, Ljubljana), Zágrábban ezért az összegért a belső városrészekben is található albérletet, kicsit távolabb 150 ezer forintnak megfelelő kuna a díj.
Európa egyetemvárosai tehát a magyar főváros albérleti díjaihoz képest akár másfél-kétszer drágábbak, aki azonban a vidéki egyetemvárosokhoz szokott, még nagyobb különbségre számíthat.
A tavaszi állampapír-lejáratok és az élénkülő infláció újra a megtakarítások felé fordította a figyelmet. A Klasszis Podcastben a részvénybefektetésekben gondolkodóknak adott támpontokat Liener Gábor, a Raiffeisen ügyvezetője. 
