Miközben a nettó átlagkereset 11,4 százalékkal nőtt idén az első két hónapban az egy évvel korábbihoz képest, s így a reálkereset 8,3 százalékkal tudott bővülni a 2,9 százalékos infláció mellett a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint, a nyugdíjasok reálérték-vesztést voltak kénytelenek elkönyvelni ugyanebben az időszakban. Vagyis tovább nyílik a jövedelmi olló az alkalmazottak javára.
Mint a KSH közölte, január-februárban a nettó átlagkereset 229 200 forint volt. Az átlagnyugdíj jelenleg 134 ezer forint, az év eleji 2,7 százalékos emelésnek köszönhetően. Persze egyik adat sem mutat reális képet a két társadalmi csoport valódi jövedelmi helyzetéről: a kereseteknél ugyanis a statisztikai hivatal még mindig nem veszi figyelembe a legkisebb vállalkozásokat, a nyugdíjasok zöme pedig nem éri el az említett átlagot, néhány magas járandóság húzza fel azt a mutatót.
A keresetek és a nyugdíjak elszakadása nem idén kezdődött, hanem a munkaadókat sújtó járulékok csökkentésével elindult intenzív fizetésemelésekkel, évekkel ezelőtt. Csakhogy amíg az infláció alacsony pályán mozgott, az idősek nem vesztettek reálértelemben, mert a nyugdíjemelés mértéke meghaladta az éves inflációt. Most viszont más helyzet van, az év eleji 2,7 százalék alatta marad a piacon várt 3,1-3,2 százaléknak. Ráadásul az idősek kiadásaiban nagy tételt jelentő élelmiszerek - azon belül is főleg a zöldségek - áremelkedése gyorsabb, mint az átlagos inflációé.
Jelenleg tehát vesztes pozícióban vannak a nyugdíjasok. Ez kétféle módon változhat: mérséklődhet az inflációs nyomás az év hátralévő részében, illetve a kormányt jogszabály kötelezi arra, hogy korrigálja a nyugdíjemelést, ha a drágulás nagyobb, mint tervezték. Ebben az esetben novemberben érkezik a kiegészítés. Mint azt korábban is megírtuk, az aktuális folyamatok alapján, a gazdasági növekedést is figyelembe véve különböző juttatásokon keresztül mintegy 22 ezer forint pluszt kaphatnak idén a nyugdíjasok.
Jövő héten érkeznek Budapestre a küldöttség tagjai. 
