A temetkezés költsége akkor is jelentős anyagi terhet ró a családokra, ha hagyományos módon szeretnének végső búcsút venni szeretteiktől. A sírhelyek árát a megyei önkormányzatok képviselő-testülete szabja meg, amelyek között országosan is nagyok a különbségek. A CIG Pannónia saját kutatásában megyeszékhelyek és a főváros temetőinek árait vizsgálta, beleértve a sírhelyeket és az urnafülkéket.
A sírhely Nyugat-Magyarországon a legolcsóbb
A felmérés szerint a legdrágább sírhelyek egyértelműen Budapesten vannak, a Farkasréti Temetőben 600 ezer forintnál is többe kerülhet, a Fiumei Úti Sírkertben a 300 ezer, az óbudai Temetőben a 240 ezer forintot is meghaladhatja egy sírhely megváltása 25 évre. Szolnokon a legdrágább sírhely 150 ezer forint, ennél 7 ezer forinttal kevesebb a budapesti Új köztemető. A legolcsóbb sírhely Győrben van, 11 ezer forintba kerül, ezen kívül csak Kaposváron és Szombathelyen lehet 20 ezer forint alatt 25 évre megváltani.
|
| Mécsesek és virágok egy síron az egri Szent Donát temetőben a közelgő mindenszentek ünnepe és halottak napja előtt, 2017. október 28-án. MTI Fotó: Komka Péter |
Urnafülkét csak 10 évre lehet megváltani
Akik nem tudják vállalni a hagyományos, koporsós temetés terheit, a csupán 10 évre megváltható urnafülke vásárlása nyújthat anyagi könnyebbséget, a földrajzi elhelyezkedés azonban itt is jelentősen befolyásolja az árat. A legdrágább urnafülkék szintén a fővárosban vannak, Farkasréten 251 ezer forintba is kerülhet, a másik három vizsgált budapesti temetőben és Szegeden 100 ezer forint fölött is lehet az áruk, Kecskeméten pedig egységesen 98 ezer forint. Békéscsabán, Egerben, Pécsett és Szolnokon 30-40 ezer forintba kerül, míg a legolcsóbb Debrecenben 3 900 forint, Szombathelyen pedig 4100 forint.
A CIG Pannónia korábbi kutatásának eredménye alapján a válaszadók 62 százaléka gondolja úgy, hogy a búcsúztatáshoz szükséges anyagi feltételeket a közeli hozzátartozónak kell biztosítania, és közel 50 százalékuk szerint erről mindenkinek saját magának (is) kell gondoskodnia. Ez a vélekedés főként az 50-75 éves korosztály és a falusiak körében magas.
Megvannak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetői. 
