Az MSZP szerint a kormány a svéd nyugdíjmodell bevezetését készíti elő, amelynek magyarországi alkalmazása jelenleg az ellátások mintegy 20 százalékos csökkenésével járna
Az MSZP szerint a kormány a svéd nyugdíjmodell bevezetését készíti elő, amelynek magyarországi alkalmazása jelenleg az ellátások mintegy 20 százalékos csökkenésével járna. Ezt a modellt azonban csak azokban az országokban érdemes megfontolni, ahol magas a foglalkoztatás, az aktív korúak nagy többsége dolgozik és járulékot fizet, fiatal a társadalom és többlete van a nyugdíjkasszának, ez pedig nem Magyarország.
Kiss Péter, a szocialisták társadalompolitikai kabinetvezetője kedden sajtótájékoztatón kifejtette: a kormány decemberben határozatot hozott arról, hogy a nyugdíjakat csak az erre a célra befizetett járulékokból fedezik, az Országgyűlés pedig hétfőn egy módosító indítvány elfogadásával meghozta a társadalombiztosítási egyéni számlák bevezetéséhez szükséges döntést. Mint mondta: ezzel a svéd nyugdíjmodell bevezetésének két legfontosabb feltételét megteremtették.
Az MSZP-s képviselő kijelentette: a névleges egyéni számlán alapuló, a nyugdíjkifizetéseket a mindenkori járulékokból finanszírozó svéd modell alkalmazása jelenleg az ellátások mintegy 20 százalékos csökkenésével járna, és veszélybe sodorná az időskori biztonságot. Hozzátette, a nyugdíjkassza 550-600 milliárdos hiányát egy-két évig kompenzálhatják a korábbi magán-nyugdíjpénztári befizetésekből, ezután azonban az ellátások nagy mértékben csökkeni fognak a svéd modell bevezetése esetén.
A svéd nyugdíjmodell hátrányaként említette Kiss Péter, hogy az a jelenleginél lényegesen alacsonyabb kezdőnyugdíjakat biztosít, és azt is, hogy mivel a befizetett járulékok mértéke nem garantálható, az ellátás biztonsága veszélybe kerül. Beszélt arról is, hogy a névleges egyéni számlás rendszerben nincs özvegyi nyugdíj, a nyugdíjba vonulást megelőzően bekövetkező halál esetén a befizetett járulék elveszik, a nyugdíjak pedig adókötelesek.
A svéd modell a társadalom tehetős egyharmadának kedvez, csak 70 éves kor felett biztosít alapnyugdíjat, nem veszi figyelembe a társadalmi szolidaritást, és a leginkább rászorulókról lemond - összegzett.
Kiss Péter úgy értékelte, hogy a svéd nyugdíjmodell bevezetését azokban az országokban érdemes megfontolni, ahol magas a foglalkoztatás, az aktív korúak nagy többsége dolgozik és járulékot fizet, fiatal a társadalom és többlete van a nyugdíjkasszának. Magyarországon azonban e feltételek egyike sem adott - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva szólt arról is: az MSZP változatlanul bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek találja a magán-nyugdíjpénztári tagok megfosztását állami nyugdíjjogosultságuktól. Ha azonban ez nem történne meg, az MSZP, amint lehetősége lesz, visszaadja azt számukra - erősítette meg. Kitért arra is, hogy a szocialisták továbbra is a többpilléres nyugdíjrendszert tartják megfelelőnek.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A háztartási megtakarítások volumene alapján Magyarország a mezőny első felébe tartozik a régiós gazdaságok között, de még inkább kitűnik azzal, hogy a megtakarítások szerkezetében jelentős eltérést mutat a többi országhoz képest. Az MBH Elemzési Centrum szakértői megvizsgálták, hogyan áll össze a hazai megtakarítások struktúrája, és ez miben különbözik a térségben jellemző szerkezettől.
Több mint 650 ezer segédmotoros kerékpárból továbbra is kevesebb mint 300 ezer rendelkezik érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Becslések szerint a kgfb-kötelezettség alá tavaly nyár óta bevont mintegy 50 ezer e-roller közül is jó esetben csak 10-15 ezer rendelkezik az előírt biztosítási fedezettel.
A sajtó egy része az elmúlt napokban téves következtetéseket vont le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen megjelent februári értékpapírpiaci statisztikájából, amit a háztartások állampapírállománya tekintetében a februári jelentős kamatkifizetések torzítottak. Az állományi változásokról a kamatfizetések hatásától megszűrt, névértékes statisztika ad számot, ami egyértelműen mutatja, hogy tovább nőttek a lakossági befektetők állampapír-megtakarításai.
Az MNB és a Bankszövetség megállapodása alapján az alapszámlának mindaddig elengedik a havi díját, amíg az infláció nem csökken három egymást követő hónapban 4 százalék alá.
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
