Az MSZP szerint a kormány a svéd nyugdíjmodell bevezetését készíti elő, amelynek magyarországi alkalmazása jelenleg az ellátások mintegy 20 százalékos csökkenésével járna
Az MSZP szerint a kormány a svéd nyugdíjmodell bevezetését készíti elő, amelynek magyarországi alkalmazása jelenleg az ellátások mintegy 20 százalékos csökkenésével járna. Ezt a modellt azonban csak azokban az országokban érdemes megfontolni, ahol magas a foglalkoztatás, az aktív korúak nagy többsége dolgozik és járulékot fizet, fiatal a társadalom és többlete van a nyugdíjkasszának, ez pedig nem Magyarország.
Kiss Péter, a szocialisták társadalompolitikai kabinetvezetője kedden sajtótájékoztatón kifejtette: a kormány decemberben határozatot hozott arról, hogy a nyugdíjakat csak az erre a célra befizetett járulékokból fedezik, az Országgyűlés pedig hétfőn egy módosító indítvány elfogadásával meghozta a társadalombiztosítási egyéni számlák bevezetéséhez szükséges döntést. Mint mondta: ezzel a svéd nyugdíjmodell bevezetésének két legfontosabb feltételét megteremtették.
Az MSZP-s képviselő kijelentette: a névleges egyéni számlán alapuló, a nyugdíjkifizetéseket a mindenkori járulékokból finanszírozó svéd modell alkalmazása jelenleg az ellátások mintegy 20 százalékos csökkenésével járna, és veszélybe sodorná az időskori biztonságot. Hozzátette, a nyugdíjkassza 550-600 milliárdos hiányát egy-két évig kompenzálhatják a korábbi magán-nyugdíjpénztári befizetésekből, ezután azonban az ellátások nagy mértékben csökkeni fognak a svéd modell bevezetése esetén.
A svéd nyugdíjmodell hátrányaként említette Kiss Péter, hogy az a jelenleginél lényegesen alacsonyabb kezdőnyugdíjakat biztosít, és azt is, hogy mivel a befizetett járulékok mértéke nem garantálható, az ellátás biztonsága veszélybe kerül. Beszélt arról is, hogy a névleges egyéni számlás rendszerben nincs özvegyi nyugdíj, a nyugdíjba vonulást megelőzően bekövetkező halál esetén a befizetett járulék elveszik, a nyugdíjak pedig adókötelesek.
A svéd modell a társadalom tehetős egyharmadának kedvez, csak 70 éves kor felett biztosít alapnyugdíjat, nem veszi figyelembe a társadalmi szolidaritást, és a leginkább rászorulókról lemond - összegzett.
Kiss Péter úgy értékelte, hogy a svéd nyugdíjmodell bevezetését azokban az országokban érdemes megfontolni, ahol magas a foglalkoztatás, az aktív korúak nagy többsége dolgozik és járulékot fizet, fiatal a társadalom és többlete van a nyugdíjkasszának. Magyarországon azonban e feltételek egyike sem adott - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva szólt arról is: az MSZP változatlanul bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek találja a magán-nyugdíjpénztári tagok megfosztását állami nyugdíjjogosultságuktól. Ha azonban ez nem történne meg, az MSZP, amint lehetősége lesz, visszaadja azt számukra - erősítette meg. Kitért arra is, hogy a szocialisták továbbra is a többpilléres nyugdíjrendszert tartják megfelelőnek.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A pénzügyminiszter június 5-ére, vagyis holnapra ígért részleteket az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1 százalékos kulcsú adóról. Kérdés, hányan eshetnek az új sarc hatálya alá azok közül, akik a vagyonukat a hazai privátbanki szolgáltatóknál fialtatják. Összesen 13 ezer milliárd forintról van szó, amely több mint 64 ezer számlán fial.
A pénzügyminiszter ígérete szerint e hét pénteken derülhet ki, hogyan kívánja a kormány megsarcolni a legalább 1 milliárd forintos vagyonnal rendelkezőket, egyúttal eltörölni a bizalmi vagyonkezelők adómentességét. Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
Itt a májusi kánikula, így már most a pálmafák, a vízpart vagy épp a hűvös hegyvidéki tájak után vágyakozunk. A nyaralási szezon küszöbén azonban sokunk szembesül a rideg valósággal, hogy a vágyak nagyok, az erre felhasználható összeg viszont igen karcsú. Tavaly az átlagos nyaralási költés már megközelítette a 600 ezer forintot családonként és ez az összeg 2026-ban még magasabb lehet. Az alacsonyabb kamatok és a gyors ügyintézés miatt kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy hitelből utazzunk. De szabad-e, és ha igen, hogyan érdemes személyi kölcsönből finanszírozni a pihenést?
Nem csak a Magyar Nemzeti Bank tartja az alapkamatát még mindig 6 százalék felett, több pénzintézet is ezt meghaladó vagy ettől ettől alig elmaradó betéti ajánlatokkal igyekszik magához csábítani az ügyfelek megtakarításait a BiztosDöntés.hu összesítése szerint. Hiába azonban az akár 6-8 százalékos kamat, a lekötött betétekért nem kapkodnak, a bankszámlákon lévő pénz 15 százalékát fektette be csak így a lakosság.
Jelentés a háború állásáról – orosz módra. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
