Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Az MSZP szerint a kormány a svéd nyugdíjmodell bevezetését készíti elő, amelynek magyarországi alkalmazása jelenleg az ellátások mintegy 20 százalékos csökkenésével járna
Az MSZP szerint a kormány a svéd nyugdíjmodell bevezetését készíti elő, amelynek magyarországi alkalmazása jelenleg az ellátások mintegy 20 százalékos csökkenésével járna. Ezt a modellt azonban csak azokban az országokban érdemes megfontolni, ahol magas a foglalkoztatás, az aktív korúak nagy többsége dolgozik és járulékot fizet, fiatal a társadalom és többlete van a nyugdíjkasszának, ez pedig nem Magyarország.
Kiss Péter, a szocialisták társadalompolitikai kabinetvezetője kedden sajtótájékoztatón kifejtette: a kormány decemberben határozatot hozott arról, hogy a nyugdíjakat csak az erre a célra befizetett járulékokból fedezik, az Országgyűlés pedig hétfőn egy módosító indítvány elfogadásával meghozta a társadalombiztosítási egyéni számlák bevezetéséhez szükséges döntést. Mint mondta: ezzel a svéd nyugdíjmodell bevezetésének két legfontosabb feltételét megteremtették.
Az MSZP-s képviselő kijelentette: a névleges egyéni számlán alapuló, a nyugdíjkifizetéseket a mindenkori járulékokból finanszírozó svéd modell alkalmazása jelenleg az ellátások mintegy 20 százalékos csökkenésével járna, és veszélybe sodorná az időskori biztonságot. Hozzátette, a nyugdíjkassza 550-600 milliárdos hiányát egy-két évig kompenzálhatják a korábbi magán-nyugdíjpénztári befizetésekből, ezután azonban az ellátások nagy mértékben csökkeni fognak a svéd modell bevezetése esetén.
A svéd nyugdíjmodell hátrányaként említette Kiss Péter, hogy az a jelenleginél lényegesen alacsonyabb kezdőnyugdíjakat biztosít, és azt is, hogy mivel a befizetett járulékok mértéke nem garantálható, az ellátás biztonsága veszélybe kerül. Beszélt arról is, hogy a névleges egyéni számlás rendszerben nincs özvegyi nyugdíj, a nyugdíjba vonulást megelőzően bekövetkező halál esetén a befizetett járulék elveszik, a nyugdíjak pedig adókötelesek.
A svéd modell a társadalom tehetős egyharmadának kedvez, csak 70 éves kor felett biztosít alapnyugdíjat, nem veszi figyelembe a társadalmi szolidaritást, és a leginkább rászorulókról lemond - összegzett.
Kiss Péter úgy értékelte, hogy a svéd nyugdíjmodell bevezetését azokban az országokban érdemes megfontolni, ahol magas a foglalkoztatás, az aktív korúak nagy többsége dolgozik és járulékot fizet, fiatal a társadalom és többlete van a nyugdíjkasszának. Magyarországon azonban e feltételek egyike sem adott - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva szólt arról is: az MSZP változatlanul bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek találja a magán-nyugdíjpénztári tagok megfosztását állami nyugdíjjogosultságuktól. Ha azonban ez nem történne meg, az MSZP, amint lehetősége lesz, visszaadja azt számukra - erősítette meg. Kitért arra is, hogy a szocialisták továbbra is a többpilléres nyugdíjrendszert tartják megfelelőnek.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Hosszú évek visszaesése után újra több babaváró hitelt vesznek fel a gyermeket tervező párok. Ebben szerepe lehet az Otthon Start szárnyalásának is, ugyanis önrészként jól használható ahhoz. A bankokon nem múlik, hogy fennmaradjon a babaváró hitel növekedése, hiszen a BiztosDöntés.hu összesítése szerint százezrekkel csalogatják magukhoz az igénylőket.
Soha nem látott számú tartós befektetési számla (tbsz) nyílt meg az idén, már 620 ezernél is több ilyen értékpapírszámla létezik. A háttérben az áll, hogy a magyar állampapírok helyett egyre több befektetési alapot, részvényt vásárolnak a háztartások, az árfolyamnyereségre kivetett adók pedig így elkerülhetők – erről beszélt Herman Bernadett, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
Az ingatlanvásárlásra vagy -felújításra spórolók aránya a 2022-es 37 százalékról 23 százalékra zuhant és általában is jellemző, hogy a lakosság több mint felének csupán minimális mozgástere marad a kiadásai után – erre jutott a Provident legfrissebb kutatásában.
Tovább nőtt a magyar háztartások értékpapírvagyona: június végén már 38 240 milliárd forintot ért az állomány, ha a belföldi kibocsátású papírok mellett a külföldieket is hozzászámítjuk – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből. Az egy év alatt 15 százalékos bővülés részben abból származik, hogy a lakosság többet vásárolt, részben pedig abból, hogy az árfolyamok is emelkedtek.
Rekordot döntött a magyar huszonévesek átlagos megtakarítása. A K&H ifjúsági index második negyedéves felmérése szerint az összeg átlagosan már 977 ezer forint.
Vegyesen alakult szerdán a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest. 
