Az Eurostat felmérésében hat kategóriát (nagyon könnyen, könnyen, viszonylag könnyen, viszonylag nehezen, nehézségekkel, nagy nehézségekkel) különböztet meg, a megkérdezettek saját anyagi helyzetüket mérik fel.

Nem túlságosan meglepő módon a teljes társadalom körében is csak 0,2 százalék nyilatkozta azt 2018-ban, hogy nagyon könnyedén meg tudott élni egyik napról a másikra, míg a nyugdíjasok csupán 0,1 százaléka.

2015 és 2018 közt 13,2 százalékról 22,2 százalékra emelkedett a mutató azon magyarok körében, akik saját bevallásuk szerint viszonylag jól elboldogultak hónapról-hónapra, nehézségek nélkül. Ugyanebből az időszakból a nyugdíjasok körében is hasonló tendencia látszik, 12,4-ről 15,5 százalékra emelkedett azok száma, akiknek nem okozott gondot a havi megélhetés.

Csökken a lemaradás – de nem eléggé?

Ha megnézzük az Eurostat számait, a vizsgált időszakban csökkent azon magyar háztartások száma, akiknek komolyabb gondot okozott az, hogy egyik hónapról a másikra megéljenek és félretegyenek, hiszen 27,5 százalékról 22,6 százalékra süllyedt a mutató – igaz, ez azt jelenti, hogy minden 5. magyar háztartásnak nagy fejtörést okozna egy hirtelen jött kiadás.

A nyugdíjasoknál is hasonló a helyzet, mivel bár a probléma által érintettek aránya folyamatosan csökken, 2015 és 2018 közt 31,8 százalékról 25,5 százalékra, ez azt jelenti, hogy még így is minden negyedik magyar nyugdíjas hónapról-hónapra él.

Szintén javult a helyzet azok körében, akik súlyos nehézségekkel küzdenek, és alig tudnak megélni hónapról-hónapra, az összes háztartást közt 19,1 százalékról 12,1 százalékra csökkent az arányuk. A nyugdíjasoknál első ránézésre hasonló kép látszik, hiszen 13,4-ről 10,9-re süllyedt a mutató, csakhogy 2017 és 2018 közt 0,4 százalékkal több nyugdíjas vallotta azt, hogy nagyon súlyos nehézségekkel küzd, így megfordulni látszik a tendencia.

Ennél több kell

Összességében, az elvitathatatlan, hogy Magyarországon van fejlődés, ám a szegények lemaradása továbbra is óriási. Amíg minden ötödik magyar háztartásnak komoly problémát jelentene egy nagyobb kiadás, és minden negyedik magyar nyugdíjas alig boldogul hónapról-hónapra, addig a statisztikában megjelenő, ránézésre egyébként jelentősnek tűnő fejlődés nem ér semmit.