A 19-29 éves korosztály 23 százaléka tudatosan spórol, már a hónap elején félretesz, ugyanakkor a 28 százaléka egyáltalán nem takarékoskodik – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A legtöbben általános tartalék céljából, vagy lakásra, esetleg autóra gyűjtenek, bár az ingatlanra spórolók aránya jelentősen csökkent.
A fiatalok havi személyes jövedelmének becsült átlaga 126 ezer forint volt, 27 százalék, azaz a megkérdezettek közel harmada pedig nem rendelkezett saját jövedelemmel. 11 százalék havonta 175-199 ezer forintból tudott gazdálkodni, 10 százaléknak viszont kevesebb mint 50 ezer forintból kellett kijönnie – derült ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a 19-29 évesek anyagi helyzetét vizsgálta 2020 utolsó negyedévében. A 26 év alattiak 94 ezer forintot, a 26-29 évesek már 185 ezer forintot említettek havi jövedelemként, míg az aktív keresők átlagosan 209 ezer forintot kerestek, a diákoknak pedig átlagosan havi 35 ezer forint jutott.
28 százalék egyálalán nem tesz félre
A kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalok 28 százaléka egyáltalán nem takarít meg. A munkanélküliek körében ez az arány jóval magasabb, 47 százalékos, míg az aktív keresők és diákok körében csak 21-23 százalékos. 27 százalékuk pedig csak akkor tesz félre, ha valamilyen nagyobb dologra spórol, 20 százalékuk számára pedig az az összeg jelenti a megtakarítást, ami a hónap végén megmarad. Érdekes, hogy ez leginkább az aktív keresőkre jellemző. Ezzel ellentétben a fiatalok 23 százaléka tudatosan takarékoskodik és már a hónap elején félretesz.
Mire takarékoskodnak a fiatalok?
A K&H ifjúsági indexe szerint a 19-29 évesek több mint felének, 54 százalékának nincs félretett pénze. A megtakarítással rendelkezők aránya 2020 harmadik negyedévében jelentősen csökkent: az első negyedévben mért 55 százalékról 40 százalékra, a negyedik negyedévben viszont 46 százalékra nőtt. A félretett pénzzel rendelkezőknek mindössze 11 százaléka használt valamilyen banki megtakarítási konstrukciót. 35 százalék pedig nem bankban tartja a megtakarítását, ez leginkább a fiatalabb korosztályra, a 19-25 évesekre jellemző.
2020 negyedi negyedévében a megtakarítással rendelkező fiatalok közel fele, 48 százaléka konkrét cél nélkül tett félre. A népszerű célok között említették még a fiatalok a lakás- és autóvásárlást. A lakásra gyűjtők aránya a múlt évben csökkent: a második negyedévben mért 61 százalékról a harmadik negyedévben 52, majd az év végén 44 százalékra mérséklődött.
Meddig bírnák jövedelem nélkül?
Azokat is beleszámítva, akiknek nincs megtakarításuk, akkor a megtakarítások átlagos összege 482 ezer forint, a 19-25 évesek körében mért átlag ennél kevesebb, 290 ezer forint, viszont a 26-29 évesek körében már átlagosan 827 ezer forintot tesz ki. A megtakarítással rendelkező fiatalok körében az átlagos megtakarítás már meghaladja az 1 millió forintot.
A megtakarítással rendelkező fiatalok mindössze 31 százaléka tudná legalább fél évig kihúzni a félretett pénzéből. A fiatalok legnagyobb része, 41 százaléka mindössze 1 hónapig bírná, 29 százalék pedig csak 3 hónapot vészelne át.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
