Lehangoló, amit ezek a számok mutatnak

A lakosság 59 százalékának van valamennyi tartaléka a Provident Barométer legújabb kutatása szerint, ám ha az első hallásra kedvező számok mögé nézünk, korántsem kedvező adatokat látunk. A megtakarítással rendelkezők fele legfeljebb 3 hónapig tudná fenntartani magát a jövedelme elvesztése esetén, 21 százalékuk pedig maximum egy hónapig tudna megélni. Csupán a válaszadók 16 százaléka rendelkezik egy évnél hosszabb időre elegendő vésztartalékkal.

A havi 200 ezer forint alatti bevételből élő háztartások 84 százaléka hó végére rendszerint kifogy a pénzéből, sőt akár még adósságokat is felhalmozhatnak, de még a 700 ezer forint feletti jövedelműek majdnem egyharmadával (27 százalék) is előfordul, hogy így járnak – derül ki az Ipsos Zrt. által 1000 fős mintán végzett reprezentatív felmérésből. Az adatok egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a megtakarítási képesség korántsem egyenletesen oszlik el a társadalomban. A községekben élők mindössze 45 százaléka tud félretenni – szemben a fővárosiak 74 százalékával, illetve a vármegyeszékhelyen és városban élők 60-62 százalékával. Az érettségivel nem rendelkező válaszadók 33 százaléka képes megtakarítani, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében ez a szám 76 százaléka. Jelentős a nemek közötti különbség is: míg a férfiak 69 százaléka rendelkezik megtakarítással, a nőknél ez az arány csupán 50 százalék.

Az országos összképet nézve a megtakarítás legfőbb akadálya a magas megélhetési költség: a megkérdezettek több mint fele (54 százalék) ezt jelölte meg elsődleges okként, amit a váratlan kiadások – autójavítás, orvosi költségek – követnek (28 százalék). A szándék és a tudatosság ugyanakkor nem hiányzik: a lakosság döntő többsége (89 százalék) legalább havonta nyomon követi a kiadásait, 39 százalékuk pedig naponta figyelemmel kíséri a költéseket.

Bár a helyzet nehéz, van némi pozitív elmozdulás: míg tavaly októberben az összes megkérdezett 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hónapról hónapra él, ma ez az arány 39 százaléka csökkent. Ezzel párhuzamosan pedig 9-ről 13 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik a havi jövedelmüknek akár az egyharmad részét is félre tudják tenni. A leggyakoribb pénzügyi cél a hosszú távú anyagi biztonság megteremtése (26 százalék), ezt követi a rövid távú stabilitás (18 százalék) szándéka. A válaszadók 13 százaléka utazásra, nyaralásra és egyéb szabadidős programokra spórol, 9 százalékuk ingatlannal kapcsolatos célra gyűjt (vásárlás, bővítés vagy felújítás), és mindössze 4 százalék válaszolta azt, hogy nyugdíjmegtakarítás céljából tesz félre. A megkérdezettek 13 százaléka semmilyen konkrét célkitűzést nem tudott megnevezni.

„Amikor valaki hónapról hónapra él, a legkisebb váratlan kiadás is megbillenti az egyensúlyt. Ilyenkor nem bonyolult pénzügyi termékekre van szükség, hanem kiszámítható, egyszerű megoldásokra. A kutatás világosan rámutat, hogy bár a magyarok többsége szeretne takarékoskodni, a magas megélhetési költségek ezt sokak számára lehetetlenné teszik. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy a pénzügyi szektor ne csak szolgáltatásokat kínáljon, hanem valódi támaszt is nyújtson: olyan edukációs lehetőségeket, amelyek segítenek az embereknek magabiztosabban eligazodni a saját pénzügyeikben. Ezért is tartjuk fontosnak az olyan kezdeményezéseket, mint például a Globális Pénz7, vagy a Provident saját kezdeményezése, a Nyugdíjas akadémia” – mondta Horváth Attila, a Provident Pénzügyi Zrt. gazdasági igazgatója.

A Provident számára kiemelten fontos, hogy valós képet kapjon a magyar lakosság pénzügyi helyzetéről, attitűdjeiről és félelmeiről. A Provident Barométer kutatássorozat negyedévente olyan kulcsfontosságú trendeket azonosít, amelyek nélkülözhetetlenek a felelős pénzügyi döntések meghozatalához – ügyfélként és szolgáltatóként egyaránt. Az így nyert tudás stabil szakmai alapot teremt a hosszú távon fenntartható és felelős pénzügyi megoldások kialakításához.