Az utolsó előtti helyen vagyunk
Negyedik éve folyamatosan javul Magyarország nyugdíjfelkészültséget tükröző ARRI pontszáma, ám az 5,1 ponttal még mindig a 14. helyen állt a felmért tizenöt országból az Aegon kutatása szerint. A magyar lakosság 77 százaléka úgy véli, a mai fiatalok sokkal rosszabb helyzetben lesznek idős korukban a mostani nyugdíjasoknál. Ez a nézet a 18-24 év közöttiek esetében 72 százalék, a 45-54 közöttieknek viszont már 82 százaléka gondolkodik így.
A kutatás szerint aggodalomra ad okot, hogy a magyarok a harmincas éveik végére, a negyvenes éveik elejére alakítják csak ki a megfelelő megtakarítási szokásokat. Ez túl későn van ahhoz, hogy az általuk elvárt életszínvonalat biztosítani tudják maguknak időskorukra. A megkérdezettek átlagosan az aktív jövedelmük 83 százalékát szeretnék megkapni nyugdíjként, ám ezt nem sikerül majd teljesíteni, ha negyvenéves korukig halogatják a rendszeres megtakarítások elkezdését. A fiatal munkavállalók nyugdíjfelkészültsége a világon mindenhol alacsony, annak ellenére, hogy a kutatás szerint még viszonylag alacsony jövedelem mellett is lehetséges a megfelelő megtakarítási szokások kialakítása.
Állam bácsiban bízunk
A nemzetközi összehasonlításban a magyarok támaszkodnak leginkább a kötelező állami nyugdíjrendszerre (55%), és legkevésbé éreznek személyes felelősséget, vagy gondolnak az öngondoskodásra (54%) – ez tükröződik az alacsony nyugdíjfelkészültségi indexben is. A megkérdezettek csupán kicsit több mint fele (54 százaléka) érzi a saját felelősségét abban, hogy elegendő nyugdíja legyen, és csupán 46 százalék van tudatában annak, hogy terveznie kell nyugdíjas éveire. A nemzetközi kutatás hazai adatai szerint a magyar munkavállalók több mint 40 százalékának semmilyen terve sincs a nyugdíjas éveire, és pusztán 16 százalék érzi magát felkészültnek abban a tekintetben, hogy mennyit tesz félre nyugdíjcélra.
Vészhelyzeti tervvel is rendkívül kevesen rendelkeznek, a magyar munkavállalók alig 22 százaléka gondolta már végig, mi volna akkor, ha – betegség, vagy munkanélküliség miatt – hosszabb ideig nem tudna dolgozni. A leggyakoribb stratégia azonban itt is csak a megtakarítások felélése: 60 százalék a pénzügyi tartalékait mozgósítaná ilyen esetben, míg további 26 százalék az ingatlanára támaszkodna – kisebbre cserélné vagy bérbe adná, esetleg a nyaralóját adná el. Mindössze a munkavállalók ötödének van ilyen esetre megfelelő fedezetet jelentő biztosítása.
Hogy szeretnénk megöregedni?
A magyarok idősebb korukban ugyanúgy szeretnének utazgatni (60 százalék), új hobbikat, szabadidős elfoglaltságokat találni (41 százalék), vagy a barátokkal és a családdal együtt lenni (63 százalék), mint a korábbi idősebb generációk, vagy nyugat-európai társaik. Azonban a többség tisztában van azzal, hogy valószínűleg a nyugdíjkorhatár elérését követően is munkát kell vállalnia életszínvonala fenntartásához. A munkavállalók csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor abbahagyja a munkát, több mint 50 százalékuk gondolja úgy, hogy folytatni fogja: több mint 22 százalék tervezi, hogy – ha másként, részmunkaidőben is, de –szinte élete végéig dolgozni fog.
A magyarok közel felének a nyugdíjas évekről a „bizonytalanság” szó jut az eszébe, míg 34 százalékuknak a szegénység. A munkavállalóknak alig több, mint az egytizede (12 százaléka) biztos abban, hogy kényelmes életet tud majd magának biztosítani nyugdíjas korában. A megkérdezettek 44 százaléka gondolja például úgy, hogy nem lesz képes a saját és a házastársa egészségügyi szükségleteit finanszírozni idős korban.
Vannak azért felkészültek
Mindezek ellenére a hazai munkavállalók kevesebb, mint egyharmada (31 százaléka) takarékoskodik rendszeresen. Ők azok, akiknek általában van határozott pénzügyi tervük, és bizonyosak abban, hogy megfelelő összeget tesznek félre a nyugdíjas éveikre, és kényelmes időskort tudhatnak majd magukénak – náluk a nyugdíjfelkészültségi index átlagos értéket (6,7 pont) mutat.
A nyugdíjra való felkészültségünkben a javulást azok jelenthetik, akik már felismerték, hogy a nyugodt időskorhoz rendszeres megtakarításokra van szükség, ugyanakkor még nem kezdték meg az öngondoskodást. A megtakarítást tervezők a válaszadók 34 százalékát jelentik (az ő indexük jelentősen alacsonyabb: 4,2 pont). A csoportba egyre több nő és fiatal tartozik, akik számára a takarékoskodás az alacsonyabb jövedelem, vagy a munkáltatói nyugdíjjuttatásokhoz való korlátozottabb hozzáférés miatt nehézséget jelenthet. Az ország indexe akkor javulhat jelentősen, ha – akár kormányzati támogatással –a megtakarítani vágyókból tényleges megtakarítók, illetve az alkalmi megtakarítókból rendszeres megtakarítók válnak.
Az állam is besegít az öngondoskodásba
Magyarországon az állam részéről már történtek olyan intézkedések, melyek segítik az embereket a nyugdíjra való felkészültségben – mondta Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese. Ilyen például a nyugdíjbiztosítás után járó 20 százalékos adójóváírás, vagy a TBSZ és a NYESZ, amelyekkel hosszú távú megtakarítás esetén kamatadómentességet érhetünk el.
A Nemzetgazdasági Minisztériumnál sem számítottak ekkora érdeklődésre az új hitellel kapcsolatban. 
