Az elmúlt egy évben ismét nőni kezdett a lakossági folyószámlahitel-állomány. Ez ugye az a hitel, amelyet a bankszámlák mellé igényelhetnek az ügyfelek, és a bankok rendszerint meg is adják nekik, ha a számlájukra rendszeresen érkezik jövedelem. A folyószámlahitel úgynevezett rulírozó hitel, vagyis az ügyfél tetszőleges célra használhatja fel az összeget a keret erejéig, és olyan ütemben törleszti, ahogy neki megfelelő. Nincs havi törlesztőrészlet tehát, de az ügyfelek többsége, miután havonta kap fizetést vagy nyugdíjat, nyilván havonta fizeti a hitelt.
Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint nagyjából 6,7 millió elsődleges fizetési célú bankszámla van, ezekre érkezik jövedelem, az ügyfelek ezekhez igényelhetnek folyószámlahitelt. A keret, amit a bankok megadnak, általában minimum egyhavi jövedelem, de ha az ügyfél kéri, akkor két-három havi jövedelemnek megfelelő keretet is kaphat. Arról nem közöl adatot az MNB, hogy hány lakossági bankszámlához kértek folyószámlahitel-keretet, de a háztartások folyószámlahitel-állománya újabban 250 milliárd forint fölött stabilizálódott, vagyis ekkora mínuszban vannak a bankszámlák a hónap végén.
Nagyok lehetnek a különbségek
Ez egy átlagos bankszámlára vetítve csaknem 40 ezer forintos mínusz a hónap végén, de a szórás nyilván hatalmas, hiszen sokaknak nincs hitelkeretük, vagy nem is használják, mások pedig ennél jóval nagyobb tartozást görgetnek maguk előtt. Az jól látható, hogy háztartások tömegénél válik deficitessé a hóvége, és az is kiderül a statisztikákból, hogy az olyan intézkedések, mint 2022 februárjában a 13. havi nyugdíj, az szja-visszatérítés vagy a fegyverpénz komoly mértékben csökkentette ezeket az állandósult adósságokat. Akkor hirtelen 30 milliárd forintnyi folyószámlahitel tűnt el, sokkal több háztartás került legalább átmenetileg egyenesbe. Azóta viszont újra ugyanolyan mínuszban járnak a számlák, mint a másfél évvel ezelőtti osztogatás előtt.
Igazán azoknak súlyos a pénzügyi helyzetük, akiknek folyamatosan mínuszban van a számlájuk. A hitelkeretük több havi jövedelmük, és hiába érkezik meg minden hónapban az újabb fizetés, az sem hozza pluszba az egyenlegüket. A folyószámlahitel ugyanis, bár nagyon kényelmes, jellemzően drága, 25 százalékos átlagos kamattal adják a bankok, de gyakoriak az ennél jóval magasabb, 35-40 százalékos kamatok, 40-50 százalék közötti THM-ek is. Márpedig ha valaki folyamatosan csak átlagosan 100 ezer forint mínuszban van, egy év alatt az is 40-50 ezer forintnyi kiadást jelent, ami egy nehéz anyagi helyzetben lévő család költségvetését durván megterhelheti.
Aki nem csak hébe-hóba csúszik mínuszba a folyószámláján, hanem rendszeresen nem jön ki a jövedelméből, annak érdemesebb ennél olcsóbb hitellel kiváltania ezt az adósságot, például egy személyi kölcsönnel, és megpróbálni ezután a bankszámlát pluszban tartani - tanácsolja Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető pénzügyi szakértője.
Az egyéb költségek, biztosítás növeli az árat
A folyószámlahitelnél is felmerülhetnek olyan költségek, mint más hiteleknél. A hitelkeret beállításánál egyszeri kezelési költséget számíthat fel a bank, ami a hitelkeret meghatározott része, például 2 százalék lehet. Vagyis egy 500 ezer forintos hitelkeretnél 10 ezer forintba kerül csak a beállítás. A bankok emellett minden szerződésmódosításért külön is kérhetnek díjat, ha valaki hitelkeretet szeretne emelni, esetleg csökkenteni, megszüntetni, az is pénzbe kerülhet.
Előfordulhat, hogy valaki kéri a hitelkeretet, de nem használja, akkor rendelkezésre állási díj címén von le költségeket a számlájáról a bank. Természetesen az is pénzbe kerül, ha valaki túllépi a hitelkeretet, és kiszámlázza a bank az ilyenkor kiküldött felszólító levelek árát is.
Bevett szokás a bankoknál, hogy a folyószámlahitel mellé hiteltörlesztési biztosítást is megpróbálnak eladni az ügyfeleknek. Ennek díja általában a felhasznált hitelösszeghez igazodik, vagyis ha nem megy mínuszba a számla, akkor lehet, hogy nem is kell fizetni, ha viszont 1 milliós mínuszban jár, akkor 1500 ezer forintnál is többet vonhatnak le a számláról biztosítás címén. A biztosító azt vállalja, hogy ha az ügyfél nem tudja visszafizetni a folyószámlahitelét, akkor törleszt helyette, és minél nagyobb a tartozás, annál nagyobb a kockázata is.
Mi a különbség a hitelkártya és a folyószámlahitel között?
Sokan összekeverik a hitelkártyát a folyószámlahitellel, és úgy beszélnek a betéti bankkártyájukról, ha a bankszámlájukhoz folyószámlahitel kapcsolódik, mintha az hitelkártya volna. Valójában a két termék sok mindenben eltér egymástól, bár mindkettőt a bankszámlánkhoz kapjuk, illetve kérhetjük. A hitelkártya szintén rulírozó, azaz rugalmasan törleszthető, folyamatosan megújuló hitelkerethez kapcsolódik, de a kártyát okosan használó ügyfelek akár kamatmentesen is vásárolhatnak vele. A folyószámlahitel terhére mínuszba került betéti kártyákkal történő vásárlás viszont mindig napi kamattal ketyeg. A hitelkártya jellemzően egy rugalmasan használható áruhitel, amit érdemes lehet kihasználni, főleg, hogy sok esetben pénzvisszatérítés is jár a vásárlások után. A folyószámlahitel ezzel szemben egy vésztartalék, amihez akkor kellene hozzányúlni, amikor átmeneti likviditási (fizetési) problémával szembesül a banki ügyfél, aki ezt a pénzt nem csak vásárlásra használhatja fel.
A Bank hitelállománya egy év alatt 13 százalékkal nőtt. 
