30 évesen saját lakás?
A meglévőnél nagyobb ingatlanban szeretnének lakni a 19-29 éves fiatalok. A K&H fiatalok jóléti indexéből többek között kiderült: a válaszadók a szülők vagy a család tulajdonában lévő, átlagosan 80 négyzetméteres lakóingatlanban laknak, miközben egy szobával nagyobb, 94 négyzetméteres alapterületet tartanának ideálisnak.
|
| Költözési hajlandóság belföldön. (Forrás: K&H) |
A kutatás szerint a magyar fiatalok nagy része még mindig a „mamahotel” kényelmét élvezi: 55 százalék a szülők vagy a család tulajdonában lévő ingatlanban lakik. 23 százalékuk bérel lakást, és mindössze 20 százalékuknak van legalább részben saját tulajdonú lakóingatlana. A legtöbb fiatal családi házban lakik, míg a második helyen a lakótelepi panellakás, a harmadik helyen pedig a nem panel társasházi lakás áll.
A saját lakással már rendelkezők átlagosan 23 évesen jutottak az ingatlanhoz, viszont azok, akik még nem rendelkeznek saját tulajdonnal, sokkal borúsabban látják a helyzetüket: átlagosan csak 30 éves korukra látják reálisnak az első saját otthon megszerzését.
A fiatalok többsége kertes házban képzeli el a jövőjét, a városi lakások a lista végén kullognak. A legtöbben (42 százalék) nagyvárosok külvárosi kertes házas övezetében élnének a legszívesebben a következő 10 évben, de népszerű még a vidéki kertes ház (24 százalék) is. A kisebb társasházak a fővárosban jobban teljesítettek: az átlagos 14 százalékhoz képest a budapesti fiatalok 21 százaléka lakna ezekben a következő 10 év során. A városi lakóparkokba viszont nem sokan vágynak: a fiatalok mindössze 8 százaléka menne.
|
K&H fiatalok jóléti indexe A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H fiatalok jóléti indexe, amely 2016. harmadik negyedévében +7 ponton állt. A kutatásban 300 fiatal vett részt, az adatfelvétel 2016. szeptember 14. és 25. között történt. |
Költözés dupla fizetésért
A K&H felmérése azt is vizsgálta, hogy a fiatal korosztály tagjai miként vélekednek a költözésről. Bár a fiatalok többsége eddig még sem munka, sem pedig tanulás miatt nem költözött, a többség ennek a lehetőségét a jövőben nem zárja ki. 59 százalék akár másik megyébe is elmenne, ha számára jó munkát kínálnak. A legnyitottabbak a diákok (nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló hallgatók) és a 26 évnél fiatalabbak. Az aktív keresőknek azonban kicsit több kellene a költözéshez: a többség, 37 százalékuk csak akkor költözne bárhová is, ha a jelenlegi bérének a dupláját kapná az új helyen.
A felmérésből az is kiderül, hogy a nők kevésbé nyitottak a lakhelyváltoztatásra: míg a férfiak mindössze 6 százaléka zárta ki, hogy bármilyen okból elköltözzön belföldön, a nők körében már 22 százalékos volt az arányuk.
Érdekes, hogy egy jó állás miatt szinte ugyanannyian mennének külföldre, mint a mennyien hajlandóak lennének belföldön egy másik megyébe áttelepülni. A fiatalok 58 százaléka fontolná meg a hosszabb külföldi tartózkodást a karrierje miatt.
Renáta Kellnerová, a prágai PPF pénzügyi és befektetési alap tulajdonosa változatlanul a leggazdagabb ember Csehországban. 
