Mit tehetnek a magukra maradt magánpénztári tagok?

A magánnyugdíjpéztár ügyében elmaradt alkotmánybírósági határozat után az MTI-nek nem sikerült elérnie a döntés kommentálására a Stabilitás Pénztárszövetség elnökét, aki korábbi ígérete szerint azonban magánemberként ismét a testület elé terjeszti a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetésével kapcsolatos alkotmányossági kifogásokat.

Bába Julianna, a testület január elsejével leköszönő elnöke az ünnepek előtt tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: magánszemélyként jövő januárban ismét beadja az Alkotmánybírósághoz a Stabilitás Pénztárszövetség korábbi beadványait.

Bába Julianna és Borza Gábor, a szövetség volt és jelenlegi - ideiglenes - vezetője

Azok számára, akik magánszemélyként jogi képviselő útján kívánnak ehhez lépéshez csatlakozni, a szövetség oldalán elérhető egy beadványminta is - méghozzá ITT. Akik pedig nemzetközi jogi fórumokhoz kívánnak fordulni, azok figyelmébe a Helsinki Bizottság honlapján elérhető tájékoztatót ajánlotta, amely hasznos tanácsokkal szolgál az Emberi Jogok Európai Bíróságán kezdeményezett eljárás megindításához.

Mit tehetnek a pénztártagok?

Korábban a szövetség arra hívta fel tagjai figyelmét: a 2012. január 1-jén életbe lépő új alaptörvény és a változó alkotmánybírósági törvény értelmében a jövő év elején minden folyamatban lévő, le nem zárt ügy törlésre kerül, így a magán-nyugdíjpénztári törvénnyel kapcsolatos beadványok is. Ezeket az ügyeket az Alkotmánybíróság csak új beadványok alapján, az eljárást az elejétől kezdve tárgyalhatja.

90 nap maradt még

Jövő évtől csak magánszemélyként, illetve az állampolgári jogok országgyűlési biztosán keresztül lehet a nyugdíjpénztári ügyeket tovább vinni. Magánszemélyként egyéni érdekekre hivatkozással lehet ügyet indítani, a hivatkozási alap pedig az emberi méltóság megsértése, a diszkrimináció lehet. Erre az év elejétől számítva 90 napjuk lesz az érintetteknek, mivel a korábban az Ab napirendjén szereplő ügyek megismételt benyújtására ennyi időt hagy az új szabályozás.

Aki személyesen nem sértettje egy jogszabálynak, az nem fordulhat az Ab-hoz. A nyugdíjügyben ez azt jelenti: csak a pénztártagok fordulhatnak beadványaikkal a testülethez. A Stabilitás Pénztárszövetség nem készíthet szövetségként új beadványt.

Vigyen magával ügyvédet!

Felhívták a figyelmet arra is: a szövetség által készített beadványt bármely magánnyugdíjpénztári tag elküldheti az Alkotmánybírósághoz, de fontos azt is tudni, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény értelmében az alkotmányjogi panasz eljárás során kötelező a jogi képviselet. Jogi képviselőként eljárhat az ügyvéd (ügyvédi iroda), valamint jogvédő társadalmi szervezet jogi szakvizsgával rendelkező képviselője. Jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében jogi képviselő nélkül is eljárhat.

Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke szerdán közölte, "az Alkotmánybíróság idei utolsó teljes ülésén tárgyalta a magánnyugdíjpénztár-ügyben készült tervezetet, de határozat nem született". A sajtófőnök a döntés elmaradásával kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni - arról egy interjúban beszélt már Paczolay Péter, az Ab elnöke.

Az Országgyűlés november közepén fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. A jogszabály elfogadásával a Ház arról is döntött, hogy megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, feltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható.

Egy hónapot elvesztenek a pénztári tagok

Az Ab tavalyi utolsó ülésnapján foglalkozott a nyugdíjpénztárak ügyével, már hatodjára futottak neki majd egy év alatt. A kérdés az volt, kaphatnak-e állami nyugdíjat a pénztártagok (102 ezer fő) - a döntést a stabilitási törvénybe bujtatott passzussal előzte meg a Parlament. Ezek szerint a magánpénztárban maradt tagok is jogosultak állami nyugdíjra, szolgálati idejük tovább bővül január 1-jétől (így viszont egy hónapot elvesztenek a szolgálati időből, méghozzá a tavaly decembert).

Nem élik meg a pénztárak a történet végét

A jogi elégtétel sokáig húzódhat azonban, főleg a nemzetközi fórumokon, és nem biztos, hogy ennyi ideje lesz a pénztáraknak, melyek már így is 14 hónapja vegetálnak befizetések nélkül. A kormány a további befizetéseket is eltérítette, és megnyitotta a lehetőséget, hogy a pénztári tagok ismét visszalépjenek az állami rendszerbe - átértelmezve ezzel a "szabad választás" jelentését is.
Ez akár a magánkasszák halálos ítélete is lehet, a kis számú tagság miatt biztos, hogy többen megszűnnek. Így egyelőre úgy tűnik, ha bármelyik pénztártag is kap jogi elégtételt, mert szolgálati idejéből egy kis idő elvész, valószínűleg már mindenki az állami rendszer részese lesz.