Tizenhárom százalékkal, 1041 milliárd forintra nőtt a Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjkasszák vagyona az első negyedévben. Az egészségpénztárak vagyona is nőtt.

Remek évet tudhatnak maguk mögött az önkéntes nyugdíjpénztárak. Az összesített vagyon 2014 végén meghaladta az 1000 milliárd forintot.

Rekordévet élt meg tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári szektor, amely mind hozamban, mind a visszafogott költségekben, mind az egyéni befizetések felfutásával bizonyította azt, hogy a legjobb nyugdíj-előtakarékossági terméknek számít a piacon - vélekedett Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.

A lakosság több mint 70 százaléka szerint hálapénzre azért van szükség, mert anélkül rosszabb ellátást kapnak – derül ki egy friss felmérésből, amely a magyarok hálapénzhez való hozzáállását vizsgálta. Az is kiderült, hogy a lakosságnak csak negyede fizet mégis hálapénzt, és a lakosság alig tizede fizetne akkor is zsebbe az orvosának a "plusz" szolgáltatásért, ha azt megtehetné törvényesen is.

Kiváló adatokról adnak hírt az egészségpénztárak, mégis a cafeteria-választásoknál csak a 3-4. helyen választják ezt a formát az emberek. A piac ugyanakkor koncentrálódik - írja a Világgazdaság.

A második negyedévben mínusz 3, az első félévben összesen plusz 2,5 százalékos hozamot értek el a Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak. Vagyonuk 866,4 milliárd forintra nőtt. Az egészségpénztárak és a magánnyugdíjkasszák is híztak.

Az erről szóló ajánlást a PSZÁF most adta ki.

Meggyőző hozamokat tudnak felmutatni az önkéntes kasszák, de a magánnyugdíjpénztárak is. Az egészségkasszák napi 115 milliót költenek el.

Több mint 4 százalékkal nőtt az önkéntes pénztárak vagyona tavaly. Ráadásul úgy, hogy közben folyamatosan csökkent a taglétszám. Eközben pedig magas hozamot értek el.

Egységes módszertan kidolgozását javasolja az egészségpénztári hozamok összehasonlításához a szektor közel 70 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség.

Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerint a kasszák helyzete nem könnyű, és tovább csökkenhet a piaci szereplők száma. Véleménye szerint ha felpörög a gazdaság, akkor vele együtt erősödik meg a nyugdíjcélú öngondoskodás is.

24 907 pénztártag gondolta meg magát tavaly január óta, ők most úgy döntöttek, mégis az állami nyugdíjrendszert választják. Az előzetesen várthoz képest mindenképp meglepetés, hogy a tagok negyede végül visszalépett a tb-be.

A Stabilitás Pénztárszövetség korábban arra számított, hogy kevesen lépnek majd vissza a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerből. Múlt hét pénteken a friss adatok szerint a tagság 10%-a lépett vissza. A legfrissebb adatok szerint azonban több mint 20 ezeren léptek vissza a tb-be - tudtuk meg a szövetségtől.

Egy nap alatt megduplázódott azok száma, akik a még megmaradt pénztártagok közül inkább visszalépnek az állami rendszerbe. A Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint a működését bejelentő két pénztárból léptek át a legtöbben az államiba. A két kassza közül az Erste honlapján nem közlik annak lehetőségét, hogy át lehet menni másik pénztárba is.

Kevesebb mint 10 nap múlva a magánpénztári tagoknak újra dönteniük kell - de fogódzót nem nagyon kapnak sem az államtól, és a kasszák sem kapkodtak. 100 ezer tag maradt a magánnyugdíjpénztáraknál, de nemcsak az ő nyugdíjuk kérdéses. Sehol sincsenek még az egyéni számlák, a nyugdíjrendszerből pedig kikerült 3000 milliárd forint.

Kedvezően fogadták a pénztártagok a Stabilitás Pénztárszövetség javaslatát a működési célú adomány bevezetésével kapcsolatban. A felmérés szerint a maradó tagok közel háromnegyede továbbra is kitart korábbi döntése mellett, és nem tervezi a visszalépést az állami nyugdíjrendszerbe.

A magánpénztárak továbbra sem kapták meg a KEHI-vizsgálat eredményét, úgy tudjuk feljelentés sem született a pénztári vezetők ellen. A magánkasszák két héten belül bejelenthetik, hogy milyen formában működnek tovább, ha egyáltalán fenn akarnak maradni, a tagoknak így egy hónapja lesz még gondolkozni a maradáson. A tagság elszántnak tűnik, de a "dacnak" ára van. Mennyi - és mire mennek majd el ezek a pénzek?

A Stabilitás Pénztárszövetség egy kérdőív kitöltésével méri fel, milyen lehetőségei vannak a magánnyugdíjpénztárak hosszú távú fenntartásának - erre ugyanis törvényi lehetőség van, de még több anyagi áldozatot követel a tagoktól, miközben az állam a tb rendszer kapuit újra szélesre tárta.

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás csak a nyugdíjba vonuláskor legyen elérhető, a hosszú távú öngondoskodáshoz pedig arányos adókedvezmény társuljon - egyebek közt ezt javasolta korábban a Stabilitás Pénztárszövetség.

Újabb év, újabb határidő és újabb dilemma - a magánnyugdíjpénztári tagok nem unatkoznak. Március végéig kell dönteniük, hogy továbbra is pénztártagok maradnak-e avagy sem - csakhogy az átlépéssel kapcsolatos részletszabályok egyelőre nem ismertek. Ennek hiányában pedig érdemes kivárni.

Utánajártunk, mekkora állami nyugdíjra számíthatnak a pénztártagok az államtól. Az ezt lehetővé tévő stabilitási törvény egyértelműen fogalmaz, a helyzetet az bonyolítja meg, hogy a pénztártagok befizetéseit tavaly decemberig "ideiglenesen" elvonta az állam. Ők most kiegészítést és kompenzációt is kapnak - de ez egyben újabb kérdéseket is felvet.

A Stabilitás Pénztárszövetség vizsgálja annak módját, hogy a jogfenntartó nyilatkozattal rendelkező tagok visszaléphetnek-e a pénztárakhoz, ha újra megnyitják az állami rendszert. A pénztárak önkéntes tagdíjjal próbálnak életben maradni, de minél többen döntenek most az állami rendszer mellett, ennek mértéke annál nagyobb lehet.

Az Ab már egyszer cserben hagyta a magánpénztári tagokat, most egyenként újrapróbálkozhatnak, hogy igazukat bizonyítsák. Ugyan állami nyugdíjra most már ők is jogosultak, egy hónapot így is elvesztenek - nem beszélve a "választás szabadságáról", mely nekik bőségesen kijutott.

„Új műsorhoz új elnök kell” – ezzel a szavakkal mondott le a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.

Bába Julianna a Stabilitás Pénztárszövetség elnökeként a magánnyugdíjpénztárak túléléséért folytatott harc arca lett, most mégis lemond. A pénztárakat tömörítő szervezet távozó elnöke szerint a most elfogadott módosításokban vannak biztató jelek is, de az átmeneti szabályok még mindig nem kerültek kidolgozásra.

Megdöbbenéssel értesült a magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség arról a kormányzati szándékról, hogy 2012. január 1-jétől továbbra is elterelik a maradó pénztártagok befizetéseit. Ez a lépés szerintük a magánpénztári szektor végét jelentheti. A szövetség minden legális eszközzel fel kíván lépni az intézkedéssel szemben.

Az államadósság elinflálása jelenthet kiutat a válságból a fejlett államoknak, ami a feltörekvőket akaszthatja meg. A bizonytalan világgazdaság ellenére Magyarország biztos pont, mert "20 éve dolgozunk rajta, hogy a falnak menjünk" - mondta Jaksity György.

A Stabilitás Pénztárszövetség konferenciáján elhangzott: a nyugdíjvagyon soha sem volt az államé, azt nem vissza- hanem elutalták a pénztárak. A kasszák bíznak benne, hogy a kormány végre vevő lesz szakmai javaslataikra - és nem sodródnak így a fenntarthatóság szélére.