A jogszabályi környezet változása miatt az ellehetetlenülés szélére kerültek a magánnyugdíjpénztárak. Ha a tagok ezek után úgy döntenek, hogy továbbra is maradnak a pénztáruknál, akkor bizony a zsebükbe kell nyúlniuk. A munkáltatói befizetések ugyanis ezután az államkasszába folynak be, vagyis a kasszák csak a tagdíjakban bízhatnak, ennek azonban csak minimális részét költhetik működésükre. A törvény által előírt 0,9%-os működési hányad ugyanis irreálisan alacsony, legalább 3% kellene a biztonságos működéshez a Privátbankárnak nyilatkozó szakemberek szerint.
A maradó pénztártagok vagy tagdíjat vagy adományt fizetnek kasszájuknak, már ha azt akarják, hogy azok talpon maradjanak. A tagdíjjal gyarapítható a magánnyugdíjpénztári számlán eddig felhalmozott vagyon, de az ebből elvonható működési költség különösen a kisebb kasszák esetében kevés lehet a túléléshez. Az adomány előnye, hogy annak teljes összegét a fennmaradásra fordíthatják a kasszák, hátránya, hogy a vagyont nem gyarapítja.
A nyugdíjreform eddig "nyolc áldozatot szedett", legalább is ennyivel kevesebb kassza működik a jelenlegi állapot szerint ma mint két évvel ezelőtt (erről lásd keretes írásunkat).
| A tavalyi átléptetés után közel 100 ezer magánnyugdíjpénztári tag maradt 18 kasszára. Tavaly január 31-e után kényszerű átrendeződés indult el a pénztárpiacon, megszűnt a Honvéd, a Vasutas és a Quaestor (ők a törvényben előírt 2000-es taglétszámot nem érték el a sok kilépő miatt), az egykori VIT-ből lett Pannónia Nyugdíjpénztár pedig magába olvasztotta az Évgyűrűket és a Postást. A korábban készült összeállításunkban több kisebb kassza vezetője egyenesen örömét fejezte ki, hogy a "sok szakmaiatlan" döntés után "végre befejezhették működésüket". A Generali magánkasszája - mely épphogy a törvényes tagszám felett maradt tavaly január után - decemberben jelentette be, hogy beolvad a Dimenzió Magánnyugdíjpénztárba. Hosszú hallgatás után hétfőn az Erste bejelentette, végelszámolással, jogutód nélkül megszünteti magánnyugdíjpénztárát. Így összesen 10 kassza maradt a piacon, ezek közül 5 magánpénztár rendelkezik 10 ezer fősnél nagyobb tagsággal. |
Szorítanak a határidők, ugyanis március 31-ig a pénztárban maradó tagok újra dönthetnek arról, átlépnek-e a tisztán állami rendszerbe, azonban ehhez a részletszabályokat még nem dolgozta ki a kormány, mely nem is sieti el ezt. Korábban már írtunk róla, a jelenlegi állapotok szerint, mi lehet a kasszánál maradás előnye illetve hátránya a tagokra nézve.
Miért jobb a végelszámolás?
Pénztári forrásokból úgy értesültünk, a következő két hétben a magánnyugdíjpénztárak kiterítik lapjaikat, ami azt jelenti, hogy több, kisebb taglétszámmal rendelkező kassza is bejelentheti, végelszámolással megszűnik. Így tett az Erste is.
Egy pénztár végelszámolással való megszűnése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a tagoknak automatikusan át kellene lépniük az állami rendszerbe, sőt. Úgy tudjuk, a pénztári vezetők abban állapodtak meg, hogy inkább a megszűnést választják egy másik pénztárba való beolvadás helyett, ezzel ugyanis rengeteg adminisztrációt és elsősorban pénzt spórolnak meg (ráadásul gyorsabb megoldás is). Az elkövetkező két hétben tehát a kasszatagok értesülni fognak arról, hogyan döntött a pénztáruk, így újabb egy hónap áll rendelkezésükre, hogy dönthessenek, hol "folytatják", dönthetnek ugyanis úgy is, hogy másik pénztárhoz szerződnek át.
| Megkerestük a 10 ezer fős taglétszám alatti kasszákat is - várhatóan ezek közül jelenthetik be többen, hogy nem vagy más formában folytatják működésüket. A Budapest Magánnyugdíjpénztártól azt a választ kaptuk, hogy azon dolgoznak, hogy "az eddigiekhez képest ismét új helyzetet teremtő szabályozás alapján a pénztár jövőbeni, fenntartható működési modelljét kialakítsák", a pénztár léte egyelőre nincs veszélyben. Az MKB-nál kérdésünkre nem tudtak válaszolni, mivel a részletes jogszabályi háttér még nem ismert. Az Aranykor magánnyugdíjpénztárát sajnos nem sikerült utolérnünk, honlapjukon sincs semmi olyan információ, ami arra utalna, hogy a jövőben készülnek-e egyáltalán valamire. A pénztárpiacon eddig igen aktív, két kisebb kasszát is "bekebelező" Pannónia Nyugdíjpénztárnál nem akartak nyilatkozni megkeresésünkre, a pénztár jövőjével kapcsolatos döntéseket majd a májusban összeülő közgyűlés szavazza meg. A CIG-partnerséghez csatlakozó egykori VIT-pénztárról azonban könnyen elképzelhető, hogy újabb pénztárt olvaszt magába, bár hangsúlyozzuk, erről egyelőre nincs információnk. |
Mennyi a dac ára?
A nagyobb taglétszámmal működő kasszák fajlagosan alacsonyabb költséggel működnek. A Stabilitás Pénztárszövetség korában készített kalkulációja szerint nagyjából havonta 14 ezer forintot kellene a jelenlegi feltételek mellett fizetnie a tagoknak. S bár sok kasszatag márcsak dacból is marad, ez még nekik nagy kiadást jelent, hosszú távon a 100 ezres tagságnak az érné meg leginkább, ha egy kassza maradna fent.
Forrásaink szerint a nagyobb kasszák 3-4000 forintos évi adomány mellett is fent tudják magukat tartani, míg a kisebb (kb. 3000 fős) pénztáraknak már akár 25-30 ezer forintos befizetésre is szükségük lehet. Ez azt jelenti, hogy aki mindenképpen maradni akar, annak érdemes nagyobb pénztárhoz szerződnie (jelenleg az ING, az AXA, az OTP, az Allianz és az Aegon magánnyugdíjpénztára haladja meg a 10 ezer fős taglétszámot). A pénztári tagok kegyelőre nem mozgolódnak, az általunk megkérdezett vezetők arról számoltak be, hogy a tagságuk nagy része továbbra sem kíván visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe.
Csak két évre tudnak előre tekinteni
Tavaly ilyenkor még korántsem volt tisztázott, hogy milyen feltételek mellett kapnak majd nyugdíjat azok, akiket "kizártak az állami nyugdíjrendszerből", 100 ezren mégis maradtak, vagyis egy igen elszánt bázisról van szó - más kérdés, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben is megmarad-e az elszántságuk. Egy pénztár magas rangú vezetője - aki neve elhallgatását kérte - azt mondta, jelenleg 2 évre előre tudnak bármit is ígérni a tagoknak, ezen túlmenően felelőtlenség lenne bármivel is hitegetni a pénztárban maradókat. Annyi bizonyos, hogy a legtöbb kasszánál bíznak a jogszabályi háttér módosításában.
Ebben amúgy süket fülekre talált a Stabilitás Pénztárszövetség eddig, az NGM ugyanis - ahogy eddig sem - nem tárgyalt a pénztárak érdekképviseletével a pénztárak jövőjéről. A Stabilitás minden esetre elküldi meglátásait és ajánlásait a minisztériumnak, mert szerintük hosszú távon a jogszabályi környezet felülvizsgálata indokolt lenne. A szövetség nem tudott sok újat mondani kérdéseinkre, hiszen a részletszabályokat ők sem ismerik egyelőre.
A pénztárak semmit sem tudnak a KEHI-vizsgálatról és a feljelentésekről
Forrásinktól úgy értesültünk, hogy a kormányzat és a pénztári szövetség kapcsolatáról továbbra sem lehet "semmi jót" mondani. Selmeczi Gabriella, egykori nyugdíjvédelmi miniszterelnök megbízott január elején arról számolt még be, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) több szabálytalanságot is talált a pénztárak működésében. Sőt, Selmeczi kérdésünkre válaszolva akkor azt mondta, hogy a KEHI tovább vizsgálódik és feljelentésekre készül. Információnk szerint azonban eddig a pénztárak semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak a vizsgálati eredményekről és feljelentés sem történt ez ügyben.
Néma jogvita és bizonytalanság
A két fél között jelenleg a leghangsúlyosabb jogértelmezési vita, hogy mekkora nyugdíjra is jogosultak a pénztári tagok. Az NGM korábban úgy nyilatkozott lapunk megkeresésére, hogy a pénztártagoknak nincs miért aggódniuk, ugyanúgy 100%-ot kapnak, mint az állami rendszerbe visszalépők. A Stabilitás szerint ugyanakkor a helyzet nem egyértelmű, a tavaly év végén elfogadott jogszabály-módosítások után is diszkrimináció éri a kasszatagokat, akik a 2012. január 1. utáni szolgálati időre a jelenlegi törvények alapján csupán 75%-os nyugdíjat kapnának.
Nem valószínű, hogy ez a "néma" vita elmérgesedik, a kormány vélhetően rendbe rakja jogilag ezt az ügyet, hiszen a pénztártagok diszkriminációját ("kizárását") is megszüntette korábban. A bizonytalanság fenntartás azonban a pénztártagokat az állami nyugdíjrendszer felé orientálhatja, a kormány pedig egyértelműen ezt preferálja a magánnyugdíjpénztárakkal szemben.
Nem érdemes kapkodni
A tagoknak azt tudjuk tanácsolni, hogy fokozottan figyeljenek a pénztárakkal kapcsolatos hírekre, valamint a jogszabályi háttérrel kapcsolatos változásokra, ezekről természetesen mi is beszámolunk. Minisztériumi forrásokból úgy értesültünk, hogy március elején az átlépés részleteiről végre döntéseket hoz a kormány (az állami nyugdíjrendszerrel kapcsolatos reform viszont csak nyáron kerül terítékre). A legjobb tehát ha a tagok kivárnak a végső határidőig és az összes részlet ismeretében hozzák meg döntésüket, kapkodni nem érdemes.
Magyarország az orosz-ukrán háború ezer napja alatt 98,5 milliárd forinttal támogatta Ukrajnát és az onnan érkező menekülteket. 
