Március 31-ig átléphetnek a pénztártagok az állami rendszerbe ismételten, ezúttal azonban a tagoknak azt kell jelezniük pénztáruknál, ha mennének (tavaly januárban az átlépőknek semmit sem kellett tenniük). Az új törvényi szabályozás lehetővé teszi a magánnyugdíjpénztárak fennmaradását, de a gyakorlatban a szigorú költségkorlátok és a pénztári tagok befizetéseinek újbóli, immár végleges eltérítése miatt a kasszák az ellehetetlenülés szélére kerültek. Jól mutatja ezt az is, hogy ma az Erste bejelentette, megszünteti magánnyugdíjpénztárát.
A Stabilitás Pénztárszövetség szerint önkéntes adományokkal fenntarthatóak a pénztári számlák és az eddigi befizetések is gyarapíthatóak - ez azonban újabb áldozatokat követel a kasszatagoktól.
Futhatunk a pénzünk után?
Elvész-e a tagi vagyon?
A szövetség a honlapján megjelent kérdőív kitöltéséhez összeszedte, melyek lehetnek a pénztári tagság megtartásának előnyei valamint hátrányai. A Stabilitás szerint előnyt jelent, hogy a pénztári számlán felhalmozott vagyon örökölhető, valamint hogy a vagyonkezelési díj a magánnyugdíjkasszák esetében igen alacsony. A szövetség úgy fogalmaz, "visszalépés után a tag a pénztárban felhalmozott vagyonról lemond" - ehhez azonban hozzá kell fűzni, hogy a jelenlegi állapot szerint valóban nem hozták még létre a kormány által korábban ígért egyéni számlákat a tb rendszeren belül, melyen elvileg a pénztári vagyon jóvá lesz írva. A felhalmozott vagyonok sorsa mindenképpen bizonytalan ebből a szempontból, és azt se felejtsük el, hogy a virtuális számlán jóváírt összeg valójában csak ígérvény, a pénztárak vagyonát az állam ugyanis tavaly felélte, így lett - többek között - szufficites a költségvetés.
A szövetég említi, hogy vannak olyan előterjesztések, melyek alapján a magánpénztári vagyon átmenthető lenne önkéntes kasszába - döntés egyelőre erről sincs azonban, az szinte biztosnak számít, hogy a kormány erősíteni kívánja a jövőben az önkéntes kasszák pozícióját, de hogy miképpen, azt még nem lehet tudni.
| Csak önkéntes tagi adománnyal lehet a még működő magánnyugdíjpénztárakat tovább üzemeltetni, bevételek hiányában ugyanis rövid időn belül a teljes ágazat elérheti a működőképesség határát. A Stabilitás Pénztárszövetség azt javasolja, hogy a maradás mellett döntő tagok működési célú adományokkal segítsék pénztárukat - tudtuk meg a szövetségtől. A Stabilitás szerint a tagság hathatós segítsége nélkül a magánpénztári szektor nehéz helyzetbe kerül, hiszen a pénztáraknak továbbra sincsenek bevételeik, csak törvény által előírt adminisztrációs költségeik. Jelentős terhet jelent továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fizetendő vagyonarányos felügyeleti díj, ami a mintegy 250 milliárd forintos magánpénztári vagyont figyelembe véve éves szinten 80 millió forintot tesz ki. A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a pénztárak legfeljebb a tagdíj 0,9 százalékát vonhatják le működési költségekre. A Stabilitás korábbi számításai szerint 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A tagság visszajelzései alapján ezt a plusz terhet azonban már sokan nem tudják vállalni. A működés szempontjából kulcsfontosságú kérdés lehet, hogy a tagok működési célú adományokkal, önkéntes alapon járuljanak hozzá pénztáruk fenntartásához. Az adomány mértéke pénztáranként eltérő lehet, amely függ a még meglévő működési tartalékok nagyságától, a tagok számától és az operációs költségektől. A működési célú adomány lényege, hogy azt a tag egy támogatási szerződés megkötésével közvetlenül a pénztárának juttathatja, amely összeget a pénztár a tag rendelkezése értelmében teljes egészében a működési költségek fedezésére fordíthat. Az így befizetett összeg, a tagdíjjal ellentétben – a tag egyéni számláját ugyan nem gyarapítja, de biztosíthatja a pénztár működőképességét. Ha éves szinten 100 000 forint tagdíjat fizet be egy tag, abból 99 100 forinttal saját megtakarításuk gyarapodik, a pénztár pedig 900 forintot fordíthat a működésére. Ha viszont a pénztár működését kívánja támogatni adománnyal, akkor az egész összeget a működésre (felügyeleti díj, garancia díj, adminisztráció) fordítja a pénztár. Vagyis havi pár száz forint adomány elég a kasszáknak a túléléshez. |
Ne a reálhozam után menjünk
Hátrány viszont, hogyha a magánkasszákat fel kell számolni, akkor a tagok automatikusan az állami rendszerbe kerülnek vissza, ebben az esetben viszont elesnek a reálhozamtól (aki most átlép, kaphat reálhozamot, a korábbi hírekkel ellentétben). A Stabilitás szerint ugyanakkor a reálhozam felvétele csak rövid távú előnyöket nyújt, miközben a magánpénztári megtakarítás hosszú távú befektetés.
Az NGM szerint 100%-os nyugdíjat kapnak a pénztári tagok is - a tárca ezt megerősítette korábban kérdésünkre, azt is levezette, miképpen kapnak teljes nyugdíjat a maradó pénztártagok -, a Stabilitás jogértelmezése szerint ugyanakkor a kasszatagok az állami rendszerbe átlépők nyugdíjának csupán 75%-át kapják.
A szektor a jelenlegi feltételekkel nem tartható fenn: a pénztárhoz nem érkezik többé a munkabérből kötelezően levont tagdíj, amiből költséget tudott levonni a működtetésre. "Ezért csak azok a tagok maradjanak, akik bíznak abban, hogy a jelenlegi szabályozás a következő években módosul, és addig is vállalják, hogy finanszírozzák a pénztár működését adomány fizetésével" - hívja fel rá a figyelmet a Stabilitás.
Hiányzó jogszabályok
A teljes összegű hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság (özvegyi nyugdíj, árvaellátás) feltétele az, hogy a jogszerző (az elhunyt) kizárólag a tb nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztári egyéni számláján nyilvántartott összeget a saját vagy a hozzátartozó döntése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták - írja a Stabilitás, ez sem mellékes szempont a választásnál.
A szabályozás körüli bizonytalanságot pedig csak tovább gyarapítja, hogy még mindig nem született meg az a jogszabály, amely szabályozná, hogy a nyugdíjba vonuló a pénztárban felhalmozott vagyonából a törvényben előírtaknak megfelelő életjáradékot vehessen fel.
A Netanjahu-kormány március eleje óta nem enged be segélyeket a Gázai övezetbe. 
