Többen visszaléphetnek a magánnyugdíjpénztárukba?

Az új jogszabályi környezetben is megérheti magánnyugdíjpénztári tagnak maradni – ezt állapítja meg a Stabilitás Pénztárszövetség elemzése, amely a 2012. január 1-jével hatályba lépett nyugdíjtörvények pénztárakra gyakorolt hatását vizsgálja. A pénztárak száz százalékát tömörítő érdekképviselet szerint azonban ahhoz, hogy a pénztárak gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak önkéntes alapon tagdíjbefizetést kellene vállalniuk. Ennek mértéke a jelenlegi feltételek alapján tagonként átlagosan legalább havi 14 ezer forint, ennyi kell ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A Stabilitás tavaly év végén tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról először a szövetség, hogy az új törvényi háttér a szigorú költségplafon mellett lehetőséget ad tagdíjak beszedésére - önkéntes alapon. E kasszáknak egyben ez az egyetlen lehetőségük a túlélésre.

Bevétel nélkül tengődnek a pénztárak

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség ideiglenes elnöke

Borza Gábor elnök elmondta: a pénztáraknak ebben a pillanatban nincsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyet az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. Amennyiben a maradó közel 100 ezer pénztártag úgy dönt, hogy önként fizet tagdíjat, akkor abból a pénztár 0,9 százalékos működési költséget vonhat le. Ebből külön kiemelendő a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fizetendő vagyonarányos felügyeleti díj, ami a mintegy 250 milliárd forintos magánpénztári vagyonra vetítve éves szinten 62,5 millió forintot, továbbá pénzáranként 2 millió forintot tesz ki. Éves szinten tehát 15 pénztár után 92,5 millió forint felügyeleti díjat kell megfizetni. A tagdíj további 0,35 százalékát pedig a Garancia Alap részére kell elkülöníteni.

Minél többen lépnek vissza, annál több lehet az önkéntes tagdíj

A Stabilitás számításai szerint 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer forintos (havi 14 ezer forintos) önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, hogy mennyien döntenek a maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett. Így az önkéntes tagdíj mértékét minden pénztár egyedileg határozza majd meg annak függvényében, hogy hány tagja marad, és mekkora költségekkel tudja a saját adminisztrációját üzemeltetni. Az elnök rámutatott: előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell az ágazatban számolni. Ez már csak azért sem meglepő, mert jelenleg 15 pénztár kezeli 102 ezer ügyfél vagyonát - és ezek a kasszák 14 hónapja nem jutottak bevételhez. A nyugdíjreform előtt 3,1 millió tagja volt a magánnyugdíjpénztáraknak.

Nincsenek még meg az egyéni számlák

A kormány ismét megnyitotta annak lehetőségét, hogy a magánpénztári tagok visszaléphessenek az állami rendszerbe. Csakhogy ebben az esetben az egykori tag nem kap sem reálhozamot, megtakarítása pedig az államhoz került, azt - a korábbi ígérettel ellentétben - nem írják jóvá egyéni nyugdíjszámláján, mert hogy ezeket még ki sem alakították. Selmeczi Gabriella ma sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a kormány az év közepéig dolgozza ki az új nyugdíjrendszert. Vagyis, ahogy korábban írtuk, még mindig nem egyértelmű, hogy miként kompenzálja az állam azokat az egykori magánnyugdíjpénztári tagokat, akiknek a befizetéséből elégette az államadósság egy részét (1400 milliárdnyi állampapírt vont be), és amiből még az idei évre is juthat, ha nem sikerülne megállapodni az IMF-fel.

Maguknak fizetik be

Az elnök szerint azonban a tagok az önként vállalt befizetéssel akár még jól is járhatnak, hiszen már a havi 14 ezer forint befizetés esetén a tagdíj fennmaradó része (13 874 forint) a tagok eddig felhalmozott egyéni nyugdíjcélú megtakarításait gyarapítja tovább.  Így nemcsak a korábban felhalmozott vagyon maradhat meg, hanem az önkéntes alapon tovább is gyarapodhat, a maradó tagok pedig egy nagyon alacsony költségű, hosszú távú privát megtakarítási forma előnyeit élvezhetik. Borza Gábor szerint ugyanakkor a jelenlegi költségstruktúra a pénztártagok számára nagyon alacsony költség melletti vagyonkezelést tesz elérhetővé, ami "jelenleg a legolcsóbb a magyar megtakarítási formák között, de a világban máshol sem nagyon találni ennél kedvezőbb ajánlatot" - írja a Stabilitás.

Vissza lehetne lépni a magánnyugdíjrendszerbe?

Így azok számára, akik önszántukból, az öngondoskodás mellett hitet téve pénztártagok maradtak, most az a leginkább racionális döntés, hogy maradjanak, sőt, az elnök szerint érdemes lehet az új feltételek alapján azoknak is megfontolniuk a visszatérést a magánrendszerbe, akik korábban jogfenntartó nyilatkozatot tettek, és visszaléptek az állami rendszerbe. Ennek lehetőségét vizsgálják a szövetség jogi szakértői.

2011. január 31.-ig kellett arról a pénztártagoknak dönteniük, hogy maradnak-e a magánnyugdíjpénztáruknál, ebben az esetben a pénztáruknál ezt külön kellett jelezniük. Többen azonban kényszerhelyzetként definiálták a kialakult helyzetet, így "jogfenntartó nyilatkozatot" írtak, hogy bizonyítsák, a "kényszer hatására" léptek csak vissza az állami nyugdíjrendszerbe.

Ezt azonban könnyen megtorpedózhatja a kormányzat - az nem titok, hogy a kormány azt szeretné, ha minél többen átkerülnének az állami rendszerbe. Az átlépés lehetőségét is tartalmazó stabilitási törvényt azonban meg kell még tölteni a részleteket szabályozó tartalommal. Selmeczi Gabriella ma erről úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a részletszabályokat tartalmazó rendeleteket január végén, február elején jelenhetnek meg a Magyar Közlönyben.

Erős a gyanúnk, hogy a pénztárak és a kormány között zajló néma háborúban újabb front nyílt.