Pénztártagok: a kivárás most a legjobb taktika

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény szerint 2012. március 31-ig kell írásbeli nyilatkozatot tenniük azoknak a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, akik a későbbiekben át akarnak lépni az állami nyugdíjrendszerbe. A Stabilitás Pénztárszövetség azt javasolja, hogy amíg a maradó tagok állami nyugdíjjogosultságára vonatkozó részletszabályok nem tisztázottak a pénztártagok – a határidők figyelembevételével – várjanak a döntéssel.

Jogértelmezési vita a háttérben

A Stabilitás jogértelmezése ráadásul eltér attól, amit korábban kérdésünkre válaszolva az NGM küldött szerkesztőségünknek. A pénztárszövetség felhívja rá a figyelmet, hogy 2012. január 1-jétől bár a pénztártagok is keresetük 10%-kát nyugdíjjárulékként az államnak utalják, szolgálati idejük ezzel egyidejűleg tovább bővül. Vagyis a tavaly január végén a nyugdíjrendszerből "kizárt" 102 ezer tag mégiscsak kaphat nyugdíjat. A Stabilitás Pénztárszövetség a stabilitási törvényre hivatkozva azt írja, az apanázs az állami rendszerbe átlépők jussának 75%-a lesz. Az NGM azonban kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a 2011. december 31. előtti időszakra a pénztártagok nyugdíjának 75%-át ugyan valóban az állam állja, de azt a magánnyugdíjpénztáraknak ki kell egészíteniük "100%-ra", vagyis az átlépők nem járnak rosszabbul. A gazdasági tárca szerint ugyanis a 2011 decemberét megelőző időszakra a 1997-es nyugdíjtörvény az irányadó.

A Stabilitás szerint mindenképp megéri kivárni, hogy a részleteket a kormány jogszabályi szinten is kidolgozza, a szövetség szerint a visszalépőknek járó állami nyugdíjának mértékéről is rendelkeznie kellene a jogalkotónak.

Ha marad valaki a pénztárnál

Annyi bizonyos, hogy azok, akik maradnak a pénztáruk mellett, csak önkéntes tagi hozzájárulással gyarapíthatják vagyonukat - és ezzel egyben hozzájárulnak ahhoz is, hogy fennmaradjon a pénzüket kezelő kassza. A lassan 15 hónapja bevétel nélkül tengődő kasszáknak az állam igen alacsony működési költségszintet ír elő - ezért is van tagdíjra a pénztáraknak, melynek beszedésére a tavaly év végén megváltoztatott jogszabály lehetőséget ad. A pénztártag számláján kezelt megtakarítás így megmarad, befizetései fejében pedig állami nyugdíjra is jogosult lesz.

Ha valaki visszalép az állami rendszerbe

2012. március 31-ig írásban nyilatkoznak magánnyugdíjpénztáruk felé azok, akik visszatérnének mégis csak az állami rendszerbe. A TB-be visszalépők tagsági jogviszonya 2012. május 31-vel szűnik meg. Az e napon érvényes egyéni számlaegyenleg képezi a végleszámolás alapját. Az egyenleg kilépési díjjal (1 ezrelék) és tagi kifizetéssel csökkentett részét a magánnyugdíjpénztár június közepén utalja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. Hasonlóan a "visszaléptetés" első, tavalyi fordulójához az expénztártagok most is kaphatnak reálhozamot és tagdíj-kiegészítést - ez bizonyára sokakat elgondolkodtat majd. Figyelem, helytelen adatok vagy a kifizetés módját illető nyilatkozat hiányában ez az összeg nem a pénztártaghoz, hanem annak tb-számlájára kerül majd átvezetésre. A tagi kifizetésről 2012. május 31-ig lehet rendelkezni. Ez utóbbiak azonban még jogszabályi szinten nem kidolgozottak.

Ha átlép, ha nem, a nyugdíjreformról egyelőre keveset tudni

Hamarosan ki kell azonban derülnie, legkésőbb két héten belül, hogy a pénztártagok most milyen körülmények között léphetnek vissza az állami rendszerbe. Ezzel párhuzamosan azonban nem fog még mindig döntés születni a nyugdíjrendszer reformjáról - a kormányzat annak koncepcióját nyárra ígéri. Márpedig nem mindegy, hogy az egykori pénztári befizetések milyen formában kerülnek átvezetésre a tagi számlákon - egyáltalán az sem biztos, hogy lesz majd ilyen. Azt már az NGM-ben is komolyan veszik, hogy a nyugdíjrendszer reformja halaszthatatlan, ha nem akarják a nyugdíjjárulékot - mely beépült a szociális adóba - tovább emelni vagy megadóztatni a nyugdíjakat. A kormányzat által támogatott egyéni számlás, ún. svéd modell bevezetése azonban lehet, hogy túl drága lesz a költségvetésnek, ráadásul minimum 4-5 évbe telhet, mire teljesen kiépítik. A nyugdíjreform kihívásairól, az NGM által felvázolt megoldási javaslatokról bővebben itt olvashat >>>