A tavaly év végén elfogadott módosítóindítványok után a pénztártagok is kaphatnak az államtól nyugdíjat. Ez volt a korábbi törvénymódosítás egyik leginkább vitatott pontja. Mint ismert, 2011 január 31-ig arról kellett 3,1 millió pénztártagnak döntenie, hogy visszalép-e az állami nyugdíjrendszerbe, vagy "kizárja magát" abból és így lemond az állami apanázsról.
| A maradó pénztártagok szerint mivel nyugdíjjárulékot továbbra is fizettek (2011 januárja után is), és az járulék típusú közteher maradt miután hozzájárulásra, majd szociális adóra keresztelték át, így azért cserébe járadékot kellett volna kapniuk. Az ügyben egy évig hezitált az Ab, végül nem hozott határozatot, majd a kormány év végén úgy döntött, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok befizetéseit véglegesen az államkasszába irányítja át. A kabinet azonban a továbbiakban meg akarta szüntetni a jogalapot arra, hogy az újabb törvénymódosításokat a pénztártagok diszkriminációra hivatkozva megtámadhassák (erre az új alkotmány szerint továbbra is lehetőségük van, csak magánszemélyként), így úgy döntött, hogy állami nyugdíjat a pénztártagok is kaphatnak. A kérdés ezek után az volt, hogy mennyit? |
A stabilitási törvénybe csomagolt módosító indítványt a legtöbben úgy értelmezték, hogy a 102 ezer pénztártag kapni fog nyugdíjat az államtól, de az az állami pillérbe átlépők jussának mindössze 75%-át. Az NGM szerint azonban ez nem igaz, az ő jogértelmezésük szerint a pénztártagok is ugyanannyit kapnak majd, mint azok, akik visszaléptek a tb-be.
A stabilitási törvény valóban úgy fogalmaz, hogy "a teljes állami nyugdíj feltétele, hogy a magánnyugdíjpénztári tag visszalépjen az állami nyugdíjrendszerbe". Hogy miként lesz ebből teljes állami ellátás, arra az NGM világított rá megkeresésünkre.
Kompenzációs és kiegészítés jár a pénztártagoknak
|
| Beengedték a kizártakat |
Mint írják, ha az állampolgár magánnyugdíjpénztári tag marad (vagyis nem lép vissza a tb-be), a jelenlegi szabályok szerint akkor sem éri veszteség, hiszen a magánnyugdíjpénztári tagságának 2011. december 31-ét megelőző idejére az állami pillérből származó nyugdíja 75%-ára jogosult (illetve a 14 hónapos tagdíj-átirányítás kompenzálásaként valójában hozzávetőleg 76 százalékra), s mindezt a magánnyugdíjpénztári megtakarítások - a pénztár gazdálkodásának függvényében - egészítik ki.
Az NGM szerint a magánpénztáraknak a 1997-es társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján kell kiegészíteniük a pénztártagok nyugdíját. De ez a cikkely csak a 2011. december 31. előtti időszakra vonatkozik.
Az állam tavaly decemberig irányította át a magánpénztári befizetéseket az államkasszába, így az elmúlt 14 hónapban a megmaradt 102 ezer tag befizetései is az államhoz folytak be - eredetileg az ideiglenes rendelkezés lett volna, de a kabinet "örökre" átirányította a befizetéseket az államkasszába (tavaly év végén).
Máshogy jár a 100%
Magyarul, az elmúlt 14 hónapra a magánpénztári tagok úgy kapnak majd nyugdíjat, ahogy az egész nyugdíjreformot megelőzően kaptak volna - leszámítva, hogy az állami nyugdíjszámítást korrigálták -, 75%-ot áll az állam, a többit a pénztár. Sőt, az NGM a törvénymódosításba belecsempészte a tagok kompenzációját is, hiszen az elmúlt bő egy évben kasszájukhoz semmilyen összeg sem folyt be, így megtakarításaik nem gyarapodtak.
2012- január 1-től pedig a pénztártagok is 100%-os állami nyugdíjra jogosultak, hiszen más állampolgárokhoz hasonlóan az összes befizetésük az államhoz folyik be.
A félreértésre tehát az adott alapot, hogy a jogszabály szerint a 2011. december 31. előtti szolgálati időre "máshogy jár a 100%", mint utána. Azok a pénztártagok tehát, akik maradnak a magánkasszájuknál, megnyugodhatnak, ugyanannyi járadékra jogosultak, mint azok, akik az állami pillérben vannak. Csakhogy...
Mi lesz az egykori tagokkal most? És mi lesz a pénztárakkal?
A módosítás teljesen új helyzetet teremt. A magánnyugdíjpénztárak szerint a megváltoztatott költségplafon mellett szinte lehetetlen, hogy folytassák munkájukat, ráadásul 3,1 millió tag helyett mára csak 102 ezren maradtak. A tavaly decemberi törvénymódosítás azonban gondolt a kivéreztetett pénztárakra is, ők a jövőben önkéntes alapon tagdíjat szedhetnek - így biztosíthatják fennmaradásukat. A stabilitás Pénztárszövetség szerint nagyjából havi 14 ezer forintos hozzájárulás mellett a tagok vagyona tovább gyarapodhat és a kasszák sem húzzák le a rolót (ennek ellenére nehéz elképzelni, hogy az új szabályozás után megmarad az összes kassza, bizonyosan megszűnik néhány, lesznek összeolvadások). A pénztártagoknak tehát további áldozatokat kell vállalniuk, ez azonban kifizetődő lehet nekik nyugdíjas éveikre. Az azonban továbbra is kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik tavaly váltottak - ők ugyanis teljesen más következményekkel számoltak, például, hogy nem kapnak állami nyugdíjat.
Kizárt, hogy visszaléphessenek a magánnyugdíjpénztárba?
A múlt héten felmerült, hogy az akkor jogfenntartó nyilatkozatot írók egy jogi kiskaput kihasználva talán visszaléphetnének a magánnyugdíjpénztárukhoz. A pénztárakat jól ismerő, de neve elhallgatását kérő forrásunk szerint ez azonban lehetetlen, még ha lenne is jogi fogódzó, a kormánypártok azt biztos "letörik" március 31-ig.
Március végéig dönthetnek ugyanis a pénztártagok, hogy visszalépnek-e az állami rendszerbe. Nekik a döntéssel érdemes várniuk, hiszen a részletszabályokat még nem dolgozta ki a kormány. Valószínűleg majd nekik kell jelezniük a magánnyugdíjpénztáruk felé átlépési szándékukat.
Oroszország reméli, hogy az új szerb vezetés tudatában lesz annak: a Moszkvával való együttműködés előnyös Belgrád számára. 
