Csaknem minden vitatott törvényt áterőszakolt a kormány

Mégis módosították a jegybanktörvény-tervezetet

Az Európai Központi Bank véleményére hivatkozva több ponton változtatott a kormány által benyújtott jegybanktörvény-javaslaton a parlament. Az egyik módosítás szerint államfői kinevezés helyett - a jelenlegi szabályozásnak megfelelően - továbbra is az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács tagjait, az MNB elnökén és alelnökein kívül. A gazdasági bizottság indítványára a törvényjavaslat deklarálja, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását, és az elnök beszámolási kötelezettsége sem okozhat beavatkozást a jegybank döntéshozóinak függetlenségébe, illetve nem befolyásolja az EKB alapokmányból fakadó titoktartási kötelezettségét.

Ugyancsak bekerült az előterjesztésbe, hogy az MNB feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti megelőzésüket, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését, továbbá hogy feladata a jelentős pénzügyi intézmények likviditási helyzetének megítélése. Ezt a módosítást Rogán Antal azzal indokolta, hogy a kormány eredetileg olyan szövegtervezetet küldött az Európai Központi Banknak, amelyben szerepelt a makroprudenciális, vagyis rendszerszintű felügyeletre vonatkozó szabályozás, és az EKB a neki eredetileg megküldött változatot véleményezte és támogatta.

Változás az is, hogy a szakminiszter nem előzetesen tájékoztatja a jegybankot a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről, hanem azután haladéktalanul, hogy a kormány a javaslatot elfogadta. Ugyancsak az EKB véleményének figyelembe vételével törölték a törvényjavaslat szövegéből, hogy az MNB alkalmazottainak havi bére nem lehet több annál, mint amennyit a jegybank alelnökei kapnak. Döntöttek arról is, hogy a jegybank az alapító okiratát legkésőbb 2012. március 31-ig köteles összhangba hozni a törvény rendelkezéseivel.

A jegybanktörvény elfogadásáról várhatóan a két ünnep között dönt a Ház, így azon zárószavazás előtti módosító indítványokkal még változtathatnak a képviselők.

Kisebb lesz az Országgyűlés

A következő általános választás eredményeként 199 tagú lesz az Országgyűlés - így döntött a parlament. A vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, a győztes egyéni jelölt után is jár majd töredékszavazat, a határon túli magyarok pedig egyéni jelöltekre nem, csak pártlistára szavazhatnak. A mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz, az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, a területi listák megszűnnek. Az egyfordulós választáson az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot szerzi, függetlenül a megjelentek számától. Újdonság, hogy az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű.

A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és Budapesten - minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni. A határon túli magyarok szavazati jogot kapnak, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak. A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak, ha pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe.

Alkotmányba kerül az egykulcsos személyi jövedelemadó

A parlament sarkalatos törvényben rögzítette, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egykulcsos. Az ország gazdasági stabilitásáról szóló jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt először a 2016-os költségvetés elkészítésénél kell alkalmazni, addig a 2011. tavaszi konvergenciaprogramban rögzített hiányszámok szerint kell tervezni a büdzsét. A gazdasági stabilitási törvényt - amely eredetileg a pénzügyi stabilitás címet viselte, ám egy fideszes módosító indítvány megváltoztatta azt -  a kormánypárti frakciók támogatásával fogadta el a Ház. A Jobbik nemmel szavazott, az MSZP és az LMP képviselői nem vesznek részt az ülésen. A jogszabály rögzíti az államadósság-csökkentés szabályait, az Államadósság-kezelő Központ jogállását, a Költségvetési Tanács szervezeti és eljárási rendjét, a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait, valamint a hitelintézeteknek nyújtható állami kölcsön szabályait.

Az államadóssággal kapcsolatban - a végül Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte - törvény úgy rendelkezik, hogy a 2016-os költségvetés elkészítésénél kell először alkalmazni a jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt, amely szerint az államadósság tervezett értékének - az előző évhez viszonyított - növekedési üteme nem haladhatja meg a költségvetésben meghatározott várható infláció és a GDP várható reálnövekedési üteme felének a különbségét. Erről részletes korábbi írásunkat itt találják.

Megszűnik a magánnyugdíj-pénztárba utálás, ismét lehet átlépni az államiba

Több ponton változtatott a magánnyugdíj-pénztári tagokra vonatkozó szabályokon az Országgyűlés a gazdasági stabilitási törvény elfogadásával. Eszerint megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül. Újra megnyitották ugyanakkor az állami pillérbe való átlépés lehetőségét a 102 ezer magánpénztártag előtt.

Az elfogadott jogszabály szerint ők jövő év március végéig kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. A visszalépők a tagdíj-kiegészítésként befizetett összeget, és a reálhozamukat felvehetik, önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják. Ugyanakkor a parlament arról is döntött, hogy a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kapnak. Ezt - vagyis az ezzel ellentétes szabály eltörlését - arra hivatkozva kezdeményezte a kormány, hogy mivel a magánpénztártagok által fizetett nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül, annak állami nyugdíjjogosultságot kell keletkeztetnie. A nyugdíjrendszer alapvető szabályait is rögzítő, január 1-jétől hatályos törvény szerint az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell azok reálértékét.

Családvédelmi törvény

Az Országgyűlés elfogadta a családok védelméről szóló törvényt, amely szerint Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor elsőbbséget élvez a családok támogatása, és a felelősségteljes párkapcsolatról, családi életről szóló ismeretek az alap és középfokú oktatásban egyaránt megjelennek a jövőben. A sarkalatos jogszabály minősített többséget igénylő passzusait a képviselők 299 igen szavazattal egyhangúlag, az egyszerű többséget igénylő pontjait 298 igen és 1 nem szavazattal hagyták jóvá.

A törvény rögzíti, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg. A családról kimondja a jogszabály, hogy az a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenes ági rokoni kapcsolat, vagy a családba fogadó gyámság. Az állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok érdekében külön törvényekben foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását. A törvény rögzíti a szülők és gyermekek jogait és kötelezettségeit is. A kiskorú gyermek szülője köteles gyermeke felügyeletéről külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik.

Botrányos szavazás

A parlamenti szavazást a törvényekről többször is meg kellett szakítani a Kossuth téren zajló LMP-s akció miatt, amelynek során LMP-s és szocialista képviselőket is előállított a rendőrség. Az elvezetettek között volt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is.