Az alkalmazottak 42 százaléka semmilyen béren kívüli juttatást sem kap – derült ki a Stabilitás Pénztárszövetség felméréséből. A kapott cafeteria elemek között 46 százalékos súllyal a legelterjedtebb az Erzsébet utalvány, míg a Széchenyi Pihenőkártya részaránya 28 százalékos – mondta el Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Ezeket a szolgáltatásokat 24, illetve 22 százalékos részaránnyal követi az egészségpénztári és az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás. Arra a kérdésre, hogy a dolgozók mit választanának, a sorrend teljesen azonos, ám az érintettek 74 százaléka kérne Erzsébet-utalványt és 54 százalék SZÉP-kártyát. Felülreprezentált ugyanakkor a két pénztári forma is, a válaszadók 35 százaléka választaná az egészség-, illetve 28 százalékuk az önkéntes nyugdíjpénztárt. A felmérés szerint a dolgozók felerészben tudnak döntést hozni arról, hogy mi is jelenjen a cafetriában.
Magánnyugdíjpénztárakról dióhéjban A Stabilitás Pénztárszövetségből kilépett a még meglévő magánnyugdíjpénztári tagság 60 százalékát kitevő Horizont Magánnyugdíjpénztár. Ezután a Stabilitás - tekintve, hogy a nála lévő magánpénztári tagság néhány tízezerre esett - úgy döntött, hogy tevékenységében az önkéntes nyugdíjpénztárakra és az egészségkasszákra koncentrál. A szövetség továbbra is támogathatónak tartja az a javaslatát, hogy a magánkasszák pénzeit egy elkülönített számlán csatornázhassák be a tagok az önkéntes kasszákba - ugyanazokkal a feltételekkel, mint az önkéntes kasszáknál, ám 10 éves kifizetés és egyösszegű nyugdíjkorhatári teljesítés nélkül. Szűkebb környezetéről szólva Lehoczky László - aki az MKP Pénztárakat irányítja, elmondta, hogy az MKB Magánnyugdíjpénztár tartja magát ahhoz, hogy addig szolgálja ki ügyfeleit, amíg ezt a rendelkezésére álló eszközök lehetővé teszik. Nem sikerült még megoldani azt a matematikai feladatot, hogy az előírható költségekkel hosszú távon üzemeltetni lehessen a csökkenő létszámú pénztárakat - vélte a szakember. |
Rekordvagyon és -hozam a nyugdíjpénztáraknál
Az önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban Lehoczky László elmondta: kiváló eredményt értek el a működő pénztárak: összesített vagyonuk múlt év végén átlépte az 1000 milliárd forintot (1009 milliárdra tehető a pontos adat). Ez 10,5 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A taglétszám csökkenése megállt, nagyjából 1,1 millió tagja van a pénztáraknak. Az egyéni befizetések 20 százalékkal növekedtek, míg az új belépők száma 8 százalékkal nőtt. A vagyonnövekedést döntő része a hozamnövekedésből eredt – mondta el Lehoczky László. Ez azért ad okot az örömre, mert az eddigi tapasztalatok szerint a jó hozamot biztosító évek után megugrottak a befizetések. Persze, nem szabad elfelejteni, hogy 2014. volt az első év, amikor a pénztári adókedvezmények korhatár nélkül érvényesíthetőek voltak minden ügyfél számára.
A hozam pedig már kiváló lett, hiszen a szint már szeptember végén meghaladta a 2013. évit. Az önkéntes pénztári területen 90 százalékos súllyal bíró Stabilitás tagok 82 milliárd forintot meghaladó hozamot értek el tavaly, szemben a tavalyi 64 milliárddal. Nem hivatalos számítás szerint a pénzári számlákon kezelt vagyonra képzett reálhozam abszolút rekordot ért el – mondta Lehoczky László. Mindezek mellett a szektor egészére számított teljes díjterhelés 14 év alatt 1,97 százalékról 0,85 százalékra csökkent az MNB mellett.
A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező emberek részaránya 36 százalékos csak hazánkban. Ezen belül ugyanakkor bőven kétharmados (a teljes megkérdezetti kör 25%-a) azok aránya akik önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással bír. A nyugdíjcélú megtakarítással bírók harmada havi 5-10 ezer forintot, 32 százalékuk 5 ezer forint alatti összeget tud megtakarítani. Ugyanakkor a megtakarítással nem bírók kétharmada azt válaszolta, nem tud még minimális összeget sem félretenni ilyen céllal.
Használjuk az egészségpénztárt
Az egészségpénztárak tagsága szintén 1 millió forint körüli szinten stabilizálódik. A pénztári számlákon lévő vagyon szintén nem mozdul, a dolgozók rendszerint elköltik a számlákra érkező pénzeket. A szövetséghez tartozó kasszák (a teljes piac 70 százaléka tag) bevétele ugyanakkor 9 százalékkal, 39,4 milliárd forintra nőtt, míg az egyéni befizetések ennél is jelentősebben, 28 százalékkal, 11 milliárd forintra emelkedtek.