Hogyan lesz nekünk nyugdíjunk? Sötétben tapogatózunk csupán

A nyugdíjreform egyik legneuralgikusabb pontja eddig a magánnyugdíjpénztári szektor elsorvasztása volt, így is van azonban 100 ezer tag, akik a pénztáruknál maradtak. Ők voltak azok, akik tavaly ilyenkor kizárattak az állami nyugdíjrendszerből. Rizikós lépést választottak, ugyanis 2011 januárjában még egyáltalán nem volt biztos, hogy állami nyugdíjat kaphatnak-e? E tárgyban több beadvány is volt az Alkotmánybíróság előtt, a testület azonban nem döntött. A problémát az országgyűlés oldotta meg tavaly decemberben, amikor is megszavazta, hogy mégis kaphatnak nyugdíjat a pénztártagok. Ez a 100 ezer ember most ismét reflektorfénybe került, helyzetük semmivel sem könnyebb, mint egy évvel ezelőtt.

A tagoknak március 31-ig kell jelezniük magánpénztáruknál, hogyha mégis át akarnának szerződni az állami rendszerbe. A döntés meghozatalához azonban nem áll minden információ a tagok rendelkezésére. Összeszedjük, mi az, ami biztos, és ami továbbra is homályos.

Ami biztos

Biztos, hogy a magánnyugdíjpénztáraknál maradó tagok is kapnak nyugdíjat az államtól. Az is biztos, hogy a 2010. szeptember 30-át megelőző időszakra 75%-os állami nyugdíjat kapnak (a többit a magánkassza fizeti), a 2010 novemberétől 2011 novemberéig terjedő időszak alapján már 100%-os nyugdíjra jogosultak az érintettek, a probléma az ez utáni időszakkal van. Az ezután ledolgozott időszak alapján is járni fog az állami ellátás, az a nagy kérdés csak, hogy mekkora.

Az is biztos, hogy az állami rendszerben lesznek egyéni számlák - minden más azonban homályos. Ahogy korábban írtuk, egyelőre az NGM-nek azt is el kellene döntenie, hogy az eddig átlépett magánnyugdíjpénztári tagok adatait melyik állami szervnek adja át, aki megkapja ezt a "csomagot", vélhetően majd kialakíthatja az egyéni nyugdíjszámlákat. A nyugdíjreform következő felvonása arról szól, miként integrálják ezeket a számlákat az eddigi rendszerbe, hogyan írják jóvá ezen az egykori tagok magánpénztárban felhalmozott vagyonát.

Az is biztos, hogy megmaradnak a magánnyugdíjpénztárak, a kérdés csak az, mennyi. A piac már most koncentrálódik, valószínűleg lesznek, még akik lehúzzák a rolót: jelenleg 10 kassza jut 100 ezer tagra, akiknek egy kis része valószínűleg átlép majd az állami rendszerbe március után.

Szakértők szerint egy-két kasszának kellene fenn maradnia ennyi tagra - de nem a verseny fokozása végett, a tulajdonképpen szövetkezeti rendszerben működő kasszák között eddig sem volt verseny. A kevesebb kassza azt jelenti, hogy egy pénztárra több ügyfél jut, ez pedig csökkenti a tagokra háruló díjakat, vagyis olcsóbban lehetne fenntartani a maradék kasszákat.



Nehéz több olyan dolgot találni, ami biztos, de utoljára ide vehetjük magát a nyugdíjreformot is. Az ugyanis biztos, hogy nyárra átalakítják a nyugdíjrendszert - ezt korábban forrásaink is megerősítették a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Az egyéni számlák bevezetése miatt a legvalószínűbb, hogy két felé bontják a nyugdíjszámítást: vagyis lesz egy szolidáris alapú alapnyugdíj, valamint egy munkanyugdíj, amivel az egyéni számlán felhalmozott összeget gyarapíthatjuk. Korábban úgy értesültünk, hogy ezt a megoldást támogatja a kormányfő is. És ezzel már át is léptünk a "nem biztos" kategóriájába.

A bizonytalanság nemcsak 100 ezer tagot érint

A nyugdíjreform első felvonásának levezénylése óta azonban sok víz lefolyt a Dunán - és még több izzadság azok homlokán, akik a reformon dolgoznak. Érthetetlen, hogy az NGM és kormány miért nem igyekszik tisztázni az újabb átlépési lehetőség előtt, hogy milyen feltételek mellett kapnak majd nyugdíjat az érintettek. És ez a fajta bizonytalanság már nemcsak a fent említett 100 ezer tagot érinti.

Ami még mindig nem biztos

A legnagyobb bizonytalanság, ahogy arra már utaltunk, maga az új nyugdíjrendszer. Azok az egykori magánnyugdíjpénztári tagok, akik tavaly január végéig nem jelezték, hogy maradnak a kasszájuknál, tulajdonképpen egy ígérvényt kaptak az államtól. Ez arról szól, hogy az állam garantálja majd a nyugdíjukat (ahogyan ez a stabilitási törvénybe is belekerült), és kialakításra kerülnek majd az egyéni számlák az állami nyugdíjrendszerben. Egyelőre azonban az sem biztos, hogy az egykor a nyugdíjpénztárnál felhalmozott vagyon miként kerül majd jóváírásra ezen a számlán, ha egyáltalán...

Nem egyértelmű az sem, hogy a 2011 novembere utáni időszakra milyen nyugdíjat kapnak majd azok, akik maradnak a magánnyugdíjpénztáruknál. A tavaly elfogadott gazdasági stabilitásról szóló törvény alapján 75%-os nyugdíj járna a kasszatagoknak, míg az NGM állásfoglalása szerint ez nem így van, a kasszatagokkal szembeni diszkriminációt a törvényalkotó megszüntette, vagyis aki tag marad, az is 100%-os állami nyugdíjra jogosult. A minisztériumi jogértelmezés áll szemben a törvény betűjével.

A Generali tavaly ősszel döntött arról, hogy beolvad a Dimenzióba, a Postás és az Évgyűrűk korábban döntött így, ők a korábbi VIT, vagyis a jelenlegi Pannónia Nyugdíjpénztárba olvadtak be. A végelszámolás mellett döntött korábban a Vasutas, a Honvéd, a Quaestor, és az Életút - nemrég jelentette be az Erste és az Aegon Magánnyugdíjpénztár, hogy szintén végelszámolással megszűnnek. Utóbbi taglétszáma alapján a harmadik legnagyobb kassza volt, így a nagy számú tagság sem jelent biztosítékot (bár nagy meglepetés lenne, ha a másik négy, 10 ezer főt meghaladó tagsággal rendelkező kassza közül bármelyik is bejelentené a végelszámolást).

Ahogy az állami nyugdíj mértékéről nem lehet semmit sem tudni, úgy az is kérdéses, mi lesz a nyugdíjba vonuláskor a pénztári befizetésekkel (életjáradékként kapja majd a tag vagy egy összegben felveheti-e?), az erről szóló jogszabályokat sem sikerült ugyanis még elfogadni.

Ami a technikai részleteket illeti

Nem mindegyik pénztár honlapján találtunk arra való figyelmeztetést, hogy a pénztár (esetleges vagy valós) megszűnte után, mi a teendője a tagnak. A jelenlegi szabályok szerint visszaléphet az állami rendszerbe, de választhat másik kasszát is. Ehhez az új pénztárnál kell kitöltenie egy belépési nyilatkozatot - figyelem, egyszerre több magánnyugdíjpénztárnak nem lehetünk a tagjai! Nagyon fontos, hogy az adatainkat pontosan adjuk meg, ebből korábban (épp a reálhozamok kiutalásánál) voltak nagy problémák: az átadás-átvételnél a két pénztárnak szorosan együtt kell működnie.

A megszűnő pénztárak végelszámolással fejezték be működésüket. A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levélben értesíti a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről és 30 napos határidővel nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Amennyiben a tag nyilatkozik a más pénztárba történő átlépéséről, akkor a követelését a választott pénztárba utalják át. Abban az esetben, ha a tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, a végelszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében.

Önkéntes kasszák

Nemrég született róla döntés, hogy az állami rendszerbe visszalépők adómentesen vehetik fel reálhozamukat illetve a tagdíj-kiegészítésüket, illetve ha ezt az összeget önkéntes nyugdíjpénztárba utalják, akkor az összeg 20%-áig, de legfeljebb 300 ezer forint adó-visszatérítésben részesülnek.

Érdemes jól meggondolni, hogy ide utaljuk-e a pénzt, mert ha utólag döntünk mégis így, akkor már csak 100 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhetünk. (Ezt azért is érdemes meggondolnunk, mert az új szabályozás alapján ráadásul a magánkasszák tagdíjbefizetése hasonló lesz ahhoz, ahogy az önkéntes kasszák is működnek).

Kiknek érdemes maradnia?

A Budapest Magánnyugdíjpénztár útmutatása szerint azoknak meggondolandó a maradás, akik feltételezik, hogy a TB nyugdíj értéke a demográfiai előrejelzések alapján romlik (ez valószínűleg így lesz) és "bíznak abban", hogy a maradó tagok 2012. január 1-je utáni időszakra az állami nyugdíj 100%-ára lesznek jogosultak, a pénztáruk hosszú távon, legalább évente átlagosan 1%-os reálhozammal gyarapítja a tagok megtakarítását és a jelenlegi szabályozás a következő években módosul, és addig is vállalják, hogy finanszírozzák a pénztár működését, amennyiben erre szükség lesz. A legnagyobb konkrétum ebben is az, hogy bízni kell.

Hiányzik 3000 milliárd

De ne feledjük hogy az állami nyugdíjrendszernek is megvannak a kockázatai (nem sikerül javítani az adómorált, tovább romlik az eltartott/eltartók aránya, nem sikerül fékezni vagy visszájára fordítani a demográfiai folyamatokat, nem sikerül emelni a nyugdíjkorhatárt, stb.) - ráadásul az állami nyugdíjrendszer fenntartása vagyonarányosan még mindig drágább, mint a pénztári rendszer. A legnagyobb gond azonban, hogy hiányzik 3000 milliárd forint az állami rendszerből. Ez a magánnyugdíjpénztáraktól átfolyatott összeg, amit jóvá lehet írni az egyéni számlákon vaalmilyen formában, de az attól még virtuális összeg marad, egyelőre nincs meg.