Ezért nem döntött nyugdíj-ügyben az Alkotmánybíróság

Folyamatosan változó jogszabályi környezet, új tagok

A már nem hatályos alkotmányba tavaly egy módosítással a kormánypártok beleírták, hogy  az Ab nem foglalkozhat költségvetési- illetve adóügyekkel, ez pedig fejtörést okozott a testületnek, amely nagyjából egy évig tartotta napirenden a nyugdíj-ügyet. A korábbi nyugdíjjárulékot nyugdíj-hozzájárulásra keresztelte át ugyanis a kormánytöbbség - nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy kihúzzák a talajt azok alól, kik szerint az államnak ezek után járadékfizetési kötelezettsége van.
A kérdés ekkor az volt, hogy pusztán a névváltozás elegendő-e ahhoz, hogy  a közteher ne minősüljön járuléknak. A testület végül úgy döntött, hogy az ügyben igenis van illetékessége eljárni. Sőt, augusztus végén már egy elutasító határozat is született, mely kimondta volna a pénztártörvény azon módosításainak alkotmányellenességét, melyek a pénztártagokat kizárják az állami nyugellátásból. Végül mégsem született döntés.

Paczolay szerint a folyamatos jogi változások és az új tagok miatt sem volt könnyű döntést hozni, de hogy az év utolsó Ab-ülésén a nyugdíjügyben mégsem sikerült döntést hozni, azt "személyes kudarcként élte meg" - mondta a hvg.hu-nak. Az Ab elnöke szerint december 28. "nehéz nap volt, meg mindig a hatása alatt áll".

Még ki nem hirdetett törvényeket is figyelembe vettek - miért?

Nem könnyítette meg az Ab feladatát az sem, hogy novemberben a nyugdíj-hozzájárulásból szociális adó lett. Ekkor már a testület 15 fősre bővült - a végső vitában ez is fontos szempont volt. Ráadásul pár nappal az Ab-döntés előtt a stabilitási törvény elfogadásával végül lehetőséget kaptak a pénztártagok arra, hogy állami nyugdíjat is kapjanak.

Így csak a 2011. december 1. és 31. közötti időszak nem gyarapította volna a szolgálati idejüket. A karácsony előtt született törvénymódosításokat ugyanakkor az Ab utolsó ülésnapján még nem írta alá a köztársasági elnök. Paczolay szerint ennek ellenére is figyelembe kellett venniük ezeket a törvénymódosításokat, hiszen az alkotmányellenesség kimondása így "csak egy hónapra szólt volna", vagyis a "törvénymódosítás a döntés gyakorlati jelentőségét nagymértékben csökkentette volna", bár mindehhez hozzátette, hogy "persze az ügy más tekintetben ettől még nem vált kevésbé fontossá".

Az új szabályozás értelmében a legtöbb ügyet törölték, ami az Ab asztalán volt (1600 beadványból nagyjából 1200-at) az érintetteknek 2012-ben 3 hónapjuk van, hogy megújítsák a tavalyi beadványokat. Ezt kizárólag magánszemélyként tehetik meg, tehát a 102 ezer pénztárban maradó tagnak egyenként kell ismét az Ab segítségét kérni - a pénztárban maradók ugyanakkor ugyanezen határidőn belül úgy is dönthetnek, hogy visszalépnek az állami rendszerbe. Paczolay arra számít, hogy a nyugdíjügy "visszatér", vagyis újra elő kell venniük.

Több tag, nehezebb munka, lassabb döntéshozatal

Az elnök szerint a 15 főre bővült testület nehezebben hoz döntéseket, sokkal több munkát igényel, hogy kompromisszumra jussanak. Éppen ezért lassabb is a munka, holott a jogalkotó korábban éppen arra hivatkozva emelte meg a testület létszámát, hogy az gyorsabban tudjon eljárni a rá bízott ügyekben. A testület elnöke szerint tehát nem az új bírák "személye" az, ami miatt nehezebb lett a döntéshozatal.

A nyáron a nyugdíj-ügyben született elutasító határozat teljes szövege nyilvánosságra került, az is feltűnő, hogy a Parlament jogalkotással sokszor megelőzte az Ab-t. Paczolay a kiszivárogtatásra azt mondta az interjúban, "súlyos eset, korábban is voltak ugyan szivárogtatások, de olyan még nem történt, hogy egy egész határozat szövege kikerült volna a sajtóhoz, minisztériumokhoz".  Az Ab elnöke azt sem tagadta, volt olyan eset, amikor határozatok szövegét a kormány is megkapta, még azok nyilvánosságra kerülése előtt. Az "alkotmányos kulturálatlanság beszivárgott az Alkotmánybíróság falai közé is" - mondta minderről az elnök, aki hozzátette, a szivárogtató az esküjét szegi meg, aminek büntetőjogi következményei is lehetnek.