Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly – a záró vagyonnal súlyozottan – átlagosan 6,91 százalékos nettó, a befektetésekkel kapcsolatos költségek levonása utáni hozamot értek el. A pénztárak teljesítménye tehát az előző évben is jelentősen, közel 5 százalékkal meghaladta a 2,1 százalékos december/december alapon számított éves inflációt, csakúgy, mint az elmúlt néhány esztendőben.
A kockázatvállalási hajlandóságtól és a vagyonkezelési teljesítménytől függően természetesen akár számottevő eltérések is tapasztalhatók az egyes pénztári portfóliók hozameredményeiben. A 10 és 15 éves hozameredmények áttekintése alapján azonban látható, hogy továbbra is az inflációt meghaladó átlagos vagyongyarapodás jellemzi a pénztárakat.
A részvény volt most a sláger - 15-17 százalékos hozamot is láthattunk
A növekedési jellegű (magasabb kockázatú) és a kiegyensúlyozott jellegű (közepes kockázatú) portfóliók kedvező éves teljesítménye nagyrészt az éven túli lejáratú hazai állampapírok, s a közép-európai térség vezető részvényei jelentős árfolyamemelkedésének köszönhető. A klasszikus jellegű (alacsonyabb kockázatú) portfólióknál viszonylagosan nagyobb a rövidebb lejáratú állampapírok és kisebb a részvények aránya, így ezek jellemzően alacsonyabb hozamokat értek el.
| Hogyan teljesítettek az egyes pénztárak? Az MNB táblázatából kiderül >> |
A zárt, munkahelyi alapon szerveződő önkéntes nyugdíjpénztáraknál tavaly a legjobb nettó hozamteljesítmény 17,08 százalékos volt. A nyílt pénztáraknál az egyik piaci szereplő a növekedési jellegűek közt is kockázatvállalónak számító portfóliója végzett az első helyen nettó 15,45 százalékos teljesítményével.
A havi jövedelmünk 3-9 százalékát kellene félretenni a nyugdíjasévekre
Az MNB fontos társadalmi célnak tartja, hogy minél több aktív munkavállaló rendelkezzen a nyugdíjkiegészítési célú megtakarítások (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla) valamelyikével, melyeket az állam 20 százalékos adókedvezménnyel is támogat. Az önkéntes nyugdíjpénztár széles kör számára előnyös lehet, többek közt a jogszabály által korlátozott kedvező költségek, és a hosszú távú jó hozamteljesítmény miatt. A megfelelő nyugdíjkiegészítési cél itt nemcsak egyszeri nagy, hanem folyamatos kisebb összegű – az MNB javaslata szerint a havi jövedelem 3-9 százalékára rúgó – befizetésekkel is elérhető.
Fontos adatokat közöl keddtől a KSH. 
