Lendületesen, a 2013. év végi 25 200 milliárd forintról 2015 első félévének végére 30 880 milliárd forintra emelkedett a magyar lakosság megtakarítási képességét is jelző úgynevezett nettó pénzügyi pozíciója - írja a Takarékbank.
Sokat dobott az elszámolás
A bank közleménye szerint a lakosság megtakarítási képességének javulásához erőteljesen hozzájárult az alacsony infláció és a magasabb foglalkoztatás által támogatott reálbér-növekedés, illetve a lakosság pénzügyi kötelezettségeinek csökkenése. A banki elszámoltatás egyszeri hatásként jelentősen, csaknem 600 milliárd forinttal mérsékelte a lakossági hitelek állományát, a már korábban (vég)törlesztett ügyfelek esetében pedig extra jövedelmet is eredményezett. Ezen kívül a csökkenő törlesztőrészletek is javítják a háztartások megtakarítási képességét.
Betét helyett állampapír
A kamatok süllyedése miatt a lakossági pénzek a lekötött betétekből a magasabb hozamú pénzügyi eszközökbe áramlottak, például állampapírokba, befektetési jegyekbe. Ezt a trendet támogatta a magas hozamprémiumot kínáló lakossági állampapírok (Kamatozó Kincstárjegy, Bónusz magyar Államkötvény, Prémium Magyar Államkötvény) kibocsátása is.
Megtakarítási döntéseiben a lakosság kockázatvállalási hajlandósága továbbra is mérsékelt. Erre utal, hogy a hozamot alig biztosító lekötött betétek állománya ugyan jelentősen csökkent, ám legnagyobb mértékben a készpénztartás, illetve a lekötetlen betétek állománya gyarapodott. A korábbiaknál nagyobb szerepet játszott a döntéshozatalban a likviditás szempontja, azaz, hogy az egyes eszközökben elhelyezett pénz minél könnyebben hozzáférhető legyen.
Inkább a készpénzben bízunk?
Ami az egyes megtakarítási formák alakulását illeti, a legdinamikusabban a készpénz és a nem lekötött betétek aránya emelkedett. Részesedésük az összes pénzügyi eszközön belül 2013 végén még csak 14,5 százalékos volt, ami 2015 első félévére 17 százalékra nőtt. A készpénzállomány erőteljesen, 2650 milliárd forintról majdnem 3500 milliárd forintra bővült, így már 9 százalék a részesedése az összes pénzügyi eszköz arányában, ami nemzetközi összevetésben is magasnak számít.
A megtakarítások készpénzben tartása hosszabb távon jelentős mínuszt eredményezhet a háztartások költségvetésében, elsősorban az elmaradt kamat- és hozambevételeken keresztül. Ezért és egyéb, például a készpénz kezeléséhez kapcsolódó költségek miatt a társadalomnak évente több száz milliárd forintos többletkiadása keletkezik, illetve hozamjövedelme marad el.
Az állampapírok részesedése a lakosság által tartott összes pénzügyi eszközön belül 5,8 százalékról 6,9 százalékra, míg a befektetési jegyeké 9,8 százalékról 10,6 százalékra bővült a vizsgált időszakban. A lekötött betétek viszont jelentősen veszítettek részesedésükből, ami így 15,3 százalékról 11,2 százalékra esett, emellett csökkent a nem állammal szembeni követelést megtestesítő értékpapírok (főként vállalati kötvények) aránya is. A lakosság pénzügyi eszközeinek lényegében a korábbiakkal megegyező részét teszik ki a részvények (4,9-5 százalék) valamint a biztosítások (9,2-9,3 százalék).
A vámháború közepette is találni olyan témát, amiben az amerikaiak és az EU is talál magának pozitívumot – az oroszok viszont nagyot koppanhatnak a végén. 
