Az Európai Unió hatalmas piac, jó lehetőségeket kínál a határon átnyúló vagy éppen online nyújtott szolgáltatások vagy áruk értékesítésére. Sok magyar vállalkozóban van azonban félsz, hogyha külföldi vállalkozással állnak üzleti kapcsolatban, akkor a követeléseiket sokkal nehezebben tudják érvényesíteni. A helyzet azonban nem sokkal bonyolultabb, mint amikor egy magyar illetőségű adóssal szemben szeretné valaki behajtani a kintlévőségét.
Az európai fizetési meghagyás révén ugyanis lehetőség van arra, hogy a hazai gyakorlatban is gyakran használt eljáráshoz hasonló módon érvényesítse valaki a neki járó összeget. Európai fizetési meghagyás kibocsátását bárki – magánszemélyek, cégek, egyesületek stb. – kérheti, ha adósa egy másik uniós tagállamban (Dániát kivéve) rendelkezik lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel. Mint azt dr. Rák Viktor a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodavezetője elmondta, az európai fizetési meghagyás lényegében olyan, mint a magyar eljárás, ugyanúgy kérelemre indul, azzal az eltéréssel, hogy azt kizárólag papír alapon lehet benyújtani, elektronikusan nem. A kérelem bármelyik közjegyzői irodában beadható az erre rendszeresített formanyomtatványon, amely az Európai Igazságügyi Portál honlapján valamennyi uniós nyelven elérhető. Ha a kérelem megfelel az előírásoknak, akkor a közjegyző – vagy ha más európai uniós tagállamban került sor az eljárás kezdeményezésére, akkor ezen tagállam illetékes hatósága – kibocsátja azt.
A díja is megegyezik a magyar eljáráséval
A legfontosabb különbséget az jelenti, hogy a magyar fizetési meghagyásos eljárásban alkalmazott 15 nappal szemben, itt 30 nap áll a kötelezett (az adós) rendelkezésére, hogy ellentmondással éljen. Amennyiben ezt megteszi, akkor csakúgy, mint a magyar fizetési meghagyásos eljárás esetén, perré alakul az eljárás. Ha az EUFMH kezdeményezője magyar, akkor az ügyet a hazai bíróságon tárgyalják majd. Ha a kötelezett nem mond ellent, akkor az európai fizetési meghagyást végrehajthatóvá nyilvánítja a közjegyző, szintén egy formanyomtatvány kiállításával.
Dr. Rák Viktor két esetre hívta fel a figyelmet, amikor az eljárás nem indítható meg a jogosult választása szerinti tagállamban. Az egyik, hogy magyar cégek külföldi fogyasztóval szemben nem indíthatnak európai fizetési meghagyást magyar közjegyzőnél. Ha be akarják hajtani a tartozást, akkor a fogyasztó lakóhelye szerinti uniós tagállam bíróságához kell fordulniuk. A másik kivétel a bérleti jogviszony, ilyenkor nem indítható meg az eljárás bárhol, csak a bérlemény szerinti tagállamban.
A díjakat tekintve sincs eltérés az európai és a magyar fizetési meghagyás között. Az eljárási díj mértéke az érvényesített követelés összegének 3 százaléka, de legalább 5000 forint, legfeljebb pedig 300 000 forint. Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének díját a közjegyző részére kell megfizetni.
Végrehajtást lehet kérni, ha nem fizet a külhoni adós
Végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján a végrehajtás elrendelése annak a tagállamnak (kivéve Dániát) az illetékes hatóságától vagy bíróságától kérhető, ahol a kötelezettnek (adósnak) végrehajtás alá vonható vagyona van. Dr. Rák Viktor megjegyezte, hogy a végrehajtásra mindig ennek az államnak a joga alkalmazandó.
Ha a magyar közjegyző által végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás a kezünkben van, azt már nem kell külön elismertetni a kinti hatóságokkal, mert a külföldi hatóság ez alapján minden egyéb cselekmény nélkül, az adott uniós ország szabályai szerint megindítja a végrehajtást. Ugyanakkor mivel az egyes országokban a végrehajtás szabályai eltérnek, érdemes ehhez egy nemzetközi jogi irodát, vagy egy helyi jogi képviselőt megbízni, aki az érdekeinket képviselni tudja.
A cikk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szakmai közreműködésével készült.
Az Integritás Hatóság közzétette a legmagasabb kockázatú vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek listáját csütörtökön a honlapján. 
