A pénzügyi felügyelet nemrég publikálta első féléves fogyasztóvédelmi jelentését, melynek kapcsán igyekszik felhívni a figyelmet a tartós befektetési számlák (tbsz) és a nyugdíj-előtakarékossági számlákkal kapcsolatban tapasztalt fogyasztóvédelmi "anomáliákra". A PSZÁF honlapján elhelyzett vezetői körlevél arra is kitér, hogy hogy sem a nyesz, sem a tbsz tekintetében fogyasztóvédelmi – különösen tájékoztatási – részletszabályok nem kerültek meghatározásra.

E termékek esetében problémát jelent, ha az előzetes tájékoztatás során a pénzügyi szervezet nem helyez kellő hangsúlyt az ügyfél befizetéseiből végrehajtandó befektetési tranzakciók, valamint a kapcsolódó adózási szabályok bemutatására. A nyesz nyugdíjkorhatár előtti megszüntetése ugyanis jelentős terheket, veszteséget okoz, amelyet ha az ügyfél nem kíván elszenvedni, akkor a választott megtakarítási formából nem tud kilépni. A tbsz esetében pedig az adókedvezményre való jogosultság elvesztésével jár a szerződés futamidő előtti felmondása.

A nyesz és tbsz tekintetében aggályos, hogy a pénzügyi szervezet – a nyesz esetében a rá vonatkozó, törvényben meghatározott díjak körének és mértékének kivételével – szabadon határozhatja meg a felszámítandó díjak, költségek körét és mértékét, azokat továbbá egyoldalúan módosíthatja, mely alól kivételt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. CXII. törvény (Hpt.) egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezései jelentenek [Hpt. 210. § (11) bek.]. Ezek a jogi lehetőségek még inkább hangsúlyossá teszik a pontos, előzetes tájékoztatás fontosságát.

A PSZÁF az azonosított fogyasztóvédelmi anomáliák orvoslása érdekében fogyasztóvédelmi szempontból követendő jó gyakorlatokat fogalmaz meg, amelyek megvalósítását elvárja a pénzügyi szervezetektől.

1. A pénzügyi szervezet az ügyfelek előzetes tájékoztatása során helyezzen kiemelt hangsúlyt arra, hogy az ügyfél a tbsz-szerződés megkötése esetén a számlára csak a szerződéskötés évében (felhalmozási év) fizetheti be megtakarításait. A tbsz egyenlege befizetéssel ezt követően nem növelhető, azonban minden évben lehetőség van egy új szerződés kötésére. Továbbá a tájékoztatás során hívják fel az ügyfél figyelmét arra, hogy ugyanazon naptári éven belül egy pénzügyi szervezetnél csak egy-egy betéti illetve értékpapír típusú befektetések nyilvántartására szolgáló számla nyitható.

2. A pénzügyi szervezet az ügyfelek előzetes tájékoztatása során fokozottan hívja fel a figyelmet arra, hogy amennyiben az ügyfél a nyesz számlát nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetést megelőzően kívánja megszüntetni, adó és járulék befizetési, valamint az igénybe vett kedvezményekre vonatkozó visszafizetési kötelezettsége keletkezik a megtakarítás vonatkozásában.

3. A pénzügyi szervezet az ügyfelek előzetes tájékoztatása során hangsúlyosan emelje ki, hogy az ügyfél a tbsz szerződés megkötése esetén kötve van e megtakarítási formához, a szerződés felmondására kizárólag az adókedvezményre való jogosultság elvesztése mellett van lehetőség, azaz a szerződés felmondása esetén, egy új tbsz szerződés megkötésével az addig elért kedvezmény nem vehető igénybe.

4. A pénzügyi szervezet tájékoztassa az ügyfeleket, az erre vonatkozó szándékuk alapján, a NYESZ és tbsz-számlák közötti kapcsolatról, azaz arról, hogy a nyesz-számlán jóváírt követelés átvezethető tbsz- számlára, ami azonban a nyesz-számla megszüntetésével jár. Az is fontos, hogy a pénzügyi szervezet hívja fel az ügyfelek figyelmét a nyesz-számla megszüntetésével járó, ilyen esetben alkalmazandó adózási szabályokra.

5. A pénzügyi szervezet továbbá hangsúlyozza ki, hogy a befektetésen elért hozam után fizetendő adót az ügyfélnek kell az adóbevallásában szerepeltetnie és megfizetnie a szolgáltató által kiállított igazolás alapján a szerződés felmondásakor, továbbá azokra a speciális esetekre is, mikor az ügyfél ezen kötelezettsége nem áll fenn. [például Nyesztv. 8. § (4) bekezdésében foglaltak]

6. A Felügyelet elvárja, hogy a pénzügyi szervezet nyomatékosan hívja fel az ügyfél figyelmét arra, hogy a nyesz és tbsz (befektetési része) esetében az ügyfél befizetéseiből befektetési tranzakciókat hajtanak végre, befizetései pénzügyi eszközökbe helyeződnek, és a pénzpiaci mozgások kihathatnak a megtakarítás mértékére.

7. A pénzügyi szervezet a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, kellő körültekintéssel tájékoztassa ügyfeleit a Nyesztv.-ben meghatározott és az azon kívüli díjak köréről, mértékéről, egyoldalú módosításuk feltételeiről. Ugyanezen elv vonatkozik a tbsz esetében felszámítandó díjak körére, mértékére, egyoldalú módosításuk feltételeire is.

8. Követendő gyakorlatnak tekintendő, ha a pénzügyi szervezet e fenti tájékoztatást a szerződés aláírása előtt, a szerződéstől elkülönített dokumentumon, írásban teljesíti, és a tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásul vételét az ügyfél aláírásával igazolja.

9. Támogatandó magatartás az, ha a pénzügyi szervezet a nyesz esetén az örökléssel kapcsolatos szabályokról is tájékoztatja az ügyfeleket.

10. A felügyelet követendő gyakorlatnak tekinti, ha a 2., 3. és 4. pontban meghatározott fogyasztói kockázatról az ügyfél a szerződés felmondása előtt ismételten, igazolható módon, írásos tájékoztatást kap.

11. Fontos elvárás, hogy a pénzügyi szervezet – más hasonló termékeivel összehasonlítva – a nyesz-számla és tbsz termék esetén aránytalan, túlzott mértékű költségeket és díjakat ne számítson fel, tekintettel arra, hogy az ügyfélnek csak veszteség elszenvedése árán van lehetősége a szerződések felmondására.

12. Ugyanezen okból kifolyólag a PSZÁF azt is elvárja, hogy a pénzügyi szervezet a nyesz-számla és tbsz termékhez kapcsolódó költségek és díjak egyoldalú, kedvezőtlen módosítása kapcsán tanúsítson önmérsékletet.