Mindkét emlékérme átmérője 30,00 mm, súlyuk 12,5 g, szélük recézett. Az 5 000 Ft névértékű emlékérme 925 ‰ finomságú ezüstből készült tükörfényes (proof) kivitelben, míg a 2000 Ft névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből selyemfényes (BU) kivitelben készült. Az emlékérmék ezúttal is korlátozott példányszámban jelennek meg: mindössze 5-5 000 darab készíthető belőlük.
De mi található rajta?
Az emlékérmék előoldalán a Föld stilizált ábrázolása jelenik meg, műhold pályák köríveivel érzékeltetve a Föld forgását, valamint a sport lendületét. A motívum a sportesemény globális jelentőségére utal. Tőle jobbra a XXI. Labdarúgó Világbajnokság hivatalos logója látható. Itt találhatóak továbbá a kötelező alaki kellékek, mint a MAGYARORSZÁG felirat alsó negyedköriratban, és egy blokkban 2 egymás alatti sorban az 5 000 illetve 2000 FORINT felirat és függőleges irányban a „BP.” verdejel és a „2018” verési évszám.
|
| A két érme egymás mellett. Forrás: MNB |
Az emlékérmék hátoldalán egy labdarúgó stilizált alakja jelenik meg a mai akrobatikus futball egyik leglátványosabb mozdulata, ollózás közben. A mozdulat dinamikáját a háttérben megjelenő két, időben eltolt fázis erősíti, valamint a repülő futball labdát körülvevő ívek, amelyek az előoldalról is visszaköszönnek. A hátoldalon a FIFA VILÁGBAJNOKSÁG 2018 felirat olvasható 3 egymás alatti sorban. Az emlékérme jobb szélén, lent az emlékérme grafikai tervét készítő Puskás Erika tervezőművész mesterjegye található. A grafikai tervek alapján a gipszmodelleket Kósa István készítette.
|
A FIFA-ról dióhéjban A labdarúgás nemzetközi szervezete, a FIFA 1904-ben Párizsban alakult. Jelenleg zürichi központtal 6 kontinentális konföderációra tagozódik, 211 tagszövetséget tömörít magába. Magyarország 1907-ben csatlakozott a szervezethez. A FIFA férfi és női felnőtt VB-t és további 13 világkupát, világbajnokságot is szervez férfi és női szakágban, különböző korosztályok számára. Minden évben megválasztják az Év férfi és az Év női labdarúgóját, az Év edzőjét és Puskás Ferenc-díjjal jutalmazzák az Év legszebb gólját. A FIFA-világbajnokságok történetében Magyarország kétszer játszott döntőt: 1938-ban Párizsban, 1954-ben Bernben ezüstéremmel zárta a magyar válogatott a világbajnokságot. A magyar labdarúgósport sikereként könyvelhetjük el, hogy 1994-ben Puhl Sándor világbajnoki döntőt vezetett. |
A helyzet azért még nagyon távol áll az ideálistól. 
