Pont az egyik legfontosabb háborút veszítjük el a bitcoin miatt?

Tíz éve megy a háború az offshore-lovagok ellen - a bitcoin pillanatok alatt bedönti?

2008 óta a nyugati államok egyre komolyabb lépéseket tesznek a nemzetközi adóelkerülés által okozott károk mérséklésére. Több nemzetközi egyezmény, információcsere, Európai Uniós szabály vagy akár az USA ún. FATCA-rendszere igyekeznek véget vetni annak, hogy adózók vagyonukat külföldi társaságokban rejtsék el. Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint, minden ilyen törekvés kerékbe törhet azonban a bitcoin és a hozzá hasonló fizetőeszközök tömeges elterjedésével.

A bitcoin alapját képező blockchain technológia lényegéből adódóan ezen ügyleteknél nincs egy központi elszámolóház a felek között (mint a banki átutalás esetén a pénzügyi intézet), hanem a publikus nyilvántartás miatt a közösség egésze felügyeli azokat. Csakhogy, a hétköznapi ügyletekkel szemben, a blockchain rendszerében az egyes ügyletek szereplőit védi a kódolás és az anonimitás. A központi felügyelet hiánya és a titkosítás pedig ahhoz vezethet, hogy egész vagyonok mozoghatnak a gazdaság egyes szereplői között anélkül, hogy a hatóságok erről tudomást szereznének.

Mindig is ki akarták szorítani a készpénzt az országok - de nem így...

Jelenleg a feketegazdaság egyik alapja a készpénz, mivel az egyrészt egy nemzetközileg elfogadott fizetőeszköz, másrészt pedig annak mozgása lényegében ellenőrizhetetlen. A bitcoin kis túlzással fogalmazva olyan, mint a készpénz, csak nagyobb mennyiségben és könnyebben mobilizálható: a készpénzzel ellentétben akár egy anonim internetes utalással vagy pendrive-on is hatalmas összegek mozgathatók bitcoin-on keresztül.

Ráadásul egyre több a legális és hétköznapi elfogadóhelye – már Magyarországon is fizethetünk bitcoinnal fodrászért vagy akár ügyvédi szolgáltatásért. És mivel a kriptovaluták tökéletesen alkalmasak egyes ügyeleteket az állam elől elrejteni, ezért alkalmasak adóelkerülésre és nagyobb vagyonok felhalmozására is. Az adóparadicsomokat tehát akár éveken belül kriptovaluták helyettesíthetik.

A kriptodevizák egyébként már régen nemcsak a pénzátutalásról, sőt nem is a befektetésekről szólnak, hanem nyilvántartásokra, okos szerződésekre, üzletek tető alá hozására is használják és egyre inkább használni fogják a technológiát. Ám nagyon nehezen használható még, nem felhasználóbarát, hiányzik valami nagy áttörés, ami az átlagemberhez is végre közel hozza - cikkünk a témában: Akkor lesz valami a kriptodevizákból, ha majd az anyukám is tudja használni >>

Nem mindenki bűnöző, aki bitcoinnal üzletel - miért kell akkor rommá adóztatni őket?

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a transzparens bitcoin-ügyletek adózása ne lenne egyre komolyabb téma. Megosztja azonban a hatóságokat, hogy miként is tekintsenek a bitcoinra. Ez egy fizetési eszköz – legalábbis erre a következtetésre jutott az Európai Unió Bírósága, amikor a kriptovaluta természetét áfa szempontjából vizsgálta és úgy döntött, hogy a bitcoinnal végzett műveletek áfamentesek. A bíróság ítélete azért is nagy horderejű, mert ez volt az első nyilvános állásfoglalás a bitcoin adózási természetét illetően - írja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Mindeközben a tagállamok vetekednek annak kimondásában, hogy a bitcoin fizetőeszközzé való minősítése csak áfaszempontból határozza meg az adózási következményeket, és az nem hat ki más adónemekre. Jövedelemadók terén az egyes tagállamok a bitcoint általában fizetési  ígérvényként, követelésként kezelik, és a bányászatából, értékesítéséből vagy fizetőeszközként való felhasználásból eredő következményeket is ekként állapítják meg.

Hasonlóan áll a kérdéshez a magyar adóhivatal is: a hatóság gyakorlatában a bitcoinból eredő nyereség a társasági adó rendszerében pénzügyi műveletből származó jövedelemnek minősül és ekként adózik. Több dilemmát vet fel a bitcoinból származó jövedelmek kezelése a személyi jövedelemadó szempontjából. Mivel azonban az ilyen jövedelem sem árfolyamnyereségnek (hiszen a bitcoin nem értékpapír), sem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó bevételnek nem tekinthető, így az egyéb jövedelemként adózik – és azon az szja-n túlmenően 19,5% egészségügyi hozzájárulás is fizetendő.

Ha túlszabályozzák, úgy járnak, mint a szesztilalommal

Számítani lehet rá, hogy hamarosan a világ minden táján szigorú szabályozás alá fognak esni a kriptovaluták, amely feltehetően számolni fog az adózási kérdésekkel is, megpróbálja felszámolni az anonimitást és megakadályozni a digitális adóelkerülés ezen módját. A labda jelenleg a hazai és az európai döntéshozók oldalán pattog. Más vélemény szerint azonban bármely korlátozás vagy tiltás ugyanolyan hatástalan lesz, mint az alkoholtilalom a 20-as évek Amerikájában. Ez azt eredményezné, hogy a kriptovaluta-kereskedelem nem szűnne meg, csupán „a föld alá települne”, és továbbra is alapot adna az adóelkerülésre.