Viszonylag közismert tény, hogy óriási mennyiségű szemetet termelünk napról-napra, hétről-hétre: a statisztikák szerint a magyar lakosság évente átlagosan 5-600 kilogrammot fejenként. A napi rohanásban persze sokszor bele sem gondolunk, hogy ez milyen hatalmas környezeti terheléssel jár, hiszen az adott terméket elő kell állítani, majd a hulladékot is kezelni kell. Pedig a hulladékok egy része nem „szemét” – elég a szelektíven gyűjthetőkre gondolni. A szemétbe kerülő szerves hulladék is értékes alapanyag, például komposzt lehetne, ha tudatosan kezelnénk azt.
A hazai lakosság által termelt - fent említett - féltonnányi „szemét” harmada olyan szerves hulladék, ami könnyen komposztálható. Ennek számos pozitívuma is van, egyrészt a komposztálásukkal látványosan lehet a kommunális hulladék mennyiségét csökkenteni, másrészt minimális energiabefektetéssel jó minőségű termőföldet tudunk előállítani. Nem mellesleg egy köbméter szerves háztartási hulladék kezelése 450 kilogramm üvegházgáz-termeléssel jár, komposztálással viszont ez az érték nullára redukálható.
Van azonban egy szűk keresztmetszet, hiszen a nagyvárosokban sokan problémásnak tartják ezt, miközben a hazai lakosság 70 százalék városokban él. Szerencsére egyre több és változatosabb módja van, hogy a nagyvárosiak is bekapcsolódjanak a komposztálásába.
Szagmentes otthoni készülékek
A lakásban történő komposztálástól sokakat tart távol, hogy a szerves hulladékok muslicákkal járnak, a lebomló zöldség- és gyümölcsmaradékok pedig rossz szagokkal árasztják el a lakást. Ez nem feltétlen van így, elég a komposztot faforgáccsal takarni, és számos kellemetlen mellékhatástól megszabadulhatunk. Ugyanakkor, akik ebben nem hisznek azok ma már professzionális otthoni komposztálókat is vásárolhatnak. Az ilyen készülékek piaca évről-évre bővül, ami azzal az előnnyel jár, hogy alsóbb árkategóriában is egyre jobb készülékekhez juthatunk. Ezek az otthoni komposztálók ledarálják és feldolgozzák a szerves hulladékot, ami később nem okoz kellemetlen szagokat.
Mi komposztálható?
- konyhai hulladék: gyümölcs, zöldség, tojáshéj, kávézacc, teafilter tartalma, tealevél, vágott virág, cserepes növény
- kerti hulladék: lehullott lomb, levágott fű, virág, zöldség, gyümölcs, ágak, gallyak, gaz
- kezeletlen fa, papír, karton
- haj, köröm
- fűrészpor, fahamu
Ne tegyünk komposztba ételmaradékot, húst, tejet, sajtot vagy csontot!
Közösségi komposztálók
Aki nem akar otthon bajlódni a szerves hulladékkal, de minimális plusz energiát hajlandó a kezelésére fordítani, az közösségi komposztálókba is elhelyezheti az általa termelt maradékokat. A civil kezdeményezésre létrejött budapesti köztéri közösségi komposztálók abszolút sikernek bizonyultak, illetve a Főkert is telepített több ilyen komposztáló egységet a városba. A tapasztalatok szerint az emberek szívesen használják ezeket a gyűjtőket, és nem igazolódtak azok az alaptalan félelmek sem, amelyek kellemtelen szagról és a rágcsálók megjelenéséről szóltak. Amennyiben ugyanis egy komposztálónak „van gazdája”, rendszeresen karbantartják, akkor nem kell ettől tartani. A rágcsálókat pedig az ételmaradékok vonzzák, amik nem kerülhetnek a komposztba.
Hulladékom megosztanám
Az élet számos területén a megosztásos gazdálkodáson alapuló szolgáltatások dinamikusan terjednek, elég csak a járművekre (autó, kerékpár, roller, stb.) gondolni. Vélhetőleg ez inspirálta Sharewaste fejlesztőit, hogy a komposztálható hulladékok megosztását lehetővé tevő applikációt vezessenek be. A nemzetközi app egyébként Budapesten is mind népszerűbb, és egyre többen ajánlanak fel komposztálható hulladékot vagy fogadják be másoktól.
Jellemzően egyébként magánszemélyek adják oda a komposztálni valót, míg a befogadók sokszor közösségi kertek, óvodák, iskolák.
Füstmentes átalakulás
Érdemes megjegyezni, hogy míg a komposztálás egy lágy hulladékkezelési módszer, addig sokan még mindig égetéssel próbálnak a szerves hulladéktól megszabadulni. Ez a módszer több okból is kifejezetten káros, hiszen a füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek, mint a legtöbb égés során felszabaduló füst is, a közlekedéstől a fűtésen át a cigarettafüstig.
Ez utóbbiról az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala megállapította, hogy közel 7 ezer vegyi anyag található benne, amelyek közül 93 káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Épp ezért a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már dohányzunk, törekszünk a minél előbbi leszokásra, hiszen már az első cigaretta mentes naptól jelentősen csökken a betegségek kialakulásnak kockázata. De a cigaretta mentes élet nem csak az egészségünk, hanem a környezetünk szempontjából is kiemelten fontos, és nem csak a légkörbe kerülő füst miatt. A cigarettacsikk a természetbe kerülve károsítja a talajt és a vizeket is. Egyetlen csikk képes akár 500-1000 liter vizet is beszennyezni.
A téves közvélekedéssel ellentétben a cigarettacsikk nem kerülhet a komposztálandók közé. Sokan úgy gondolják, hogy a dohánytermékek szűrői is papírból készülnek, így könnyen lebomlanak akár komposztban, akár a természetben. A szűrők anyaga a cellulóz-acetát, egy módosított cellulózból készült bioműanyag. Ez a hagyományos petrolkémiai műanyagokhoz képest ugyan rövidebb idő alatt lebomlik, de a filterek így is nagy mértékben hozzájárulnak a világszerte tapasztalható mikroműanyag-szennyezéshez. A szűrők emellett számos más anyagot – kormot, kátrányt – is tartalmaznak, amelyek az eldobott filterekből folyamatosan beoldódnak a talajba, illetve a felszíni vizekbe. Tehát az a cél, hogy a dohányzók tartózkodjanak attól, hogy a csikkekkel szemeteljenek, helyette azokat a kommunális hulladékkal együtt megfelelő hulladékgyűjtőkbe gyűjtsék.
Ugyanakkor – kizárólag azon felnőtt dohányzók részére, akik minden ismert egészségügyi kockázat ellenére sem teszik le a cigarettát – léteznek olyan égés és füst nélkül működő technológiák, amelyek a hagyományos cigarettához képest akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással működnek, és használatuk során nem történik égés, így füst és csikk sem keletkezik. Bár ezek a füstmentes technológiák ugyan kevesebb káros anyagot juttatnak a környezetbe, és kevésbé károsíthatják a dohányzókat, mint a hagyományos cigaretta, de ezek sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami erős függőséget okoz és egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát valamint a vérnyomást is, és a károsanyag-kibocsátás csökkenésének mértéke és az egészségkárosító hatás csökkenése közötti összefüggés vonatkozásában sem áll rendelkezésre még bizonyíték.
A teljes ártalomcsökkentést csak dohány- és nikotintartalmú termékektől való tartózkodás biztosíthatja, azaz a legjobb, ha rá sem szokunk, vagy ha ez megtörtént, akkor mielőbb leszokunk a dohányzásról.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Felmérés a körforgásos gazdaság hazai állapotáról. 
