Az EVO Group megbízásából készült legfrissebb, „Fizetési szokások” című nemzetközi tanulmány eredményei szerint a magyarok több mint fele a digitális fizetést részesíti előnyben annak gyorsasága és kényelme miatt.
A tanulmány szerint a magyar fogyasztók 57 százaléka bankkártyával fizet vásárláskor. A kutatásban résztvevők 18 százaléka elmondta: leginkább akkor fizetnek készpénzzel, ha az adott üzletben vagy szolgáltatóhelyen nem érhető el a digitális fizetés. Fontos megállapítás, hogy a digitális a legelterjedtebb fizetési mód a magyarok körében mind az üzletekben, mind az online vásárlás során. A válaszadók 44 százaléka fizetett legutóbbi bolti vásárlásáért kártyával, illetve telefon, okosóra vagy más eszköz használatával. A legutóbbi online vásárlásuk alkalmával a válaszadók mindössze 14 százaléka válaszolta azt, hogy átvételkor készpénzzel fizetett.
Az EVO Payments International megbízásából az ARC Rynek i Opinia kutatóintézet 14 országban készítette a felmérést (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Horvátország, Bulgária, Szlovénia, Németország, Írország, Egyesült Királyság, Mexikó, Spanyolország, Portugália.); vannak köztük fejlettebbek – például Magyarország, Lengyelország, Írország, illetve az Egyesült Királyság - és vannak olyanok is, ahol a fizetések fejlődése még csak most gyorsul fel - olvasható a társaság közleményében. A Visa nyolc közép-kelet-európai országban, köztük Magyarországon is a kutatók partnere volt a tanulmányban.
Jobbnak látjuk az az üzletet, ahol van digitális fizetés
A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a digitális fizetési módot kínáló üzleteket a magyar fogyasztók egyértelműen pozitívan ítélik meg - a válaszadók 84 százaléka szerint ezek a boltok modernek, 31 százalékuk pedig nagyobb biztonságban érzi magát ott (higiénikusabbnak tartják, mint más fizetési módokat). Mindemellett Magyarországon a digitális fizetési lehetőségek további terjedésére még mindig nyílik lehetőség. A hazai válaszadók 27 százaléka úgy emlékezett vissza, amikor legutóbb nem tudott kártyával fizetni, az a digitális fizetés lehetőségének hiánya miatt volt. A felmérés eredményei alapján a digitális fizetés elsősorban a hagyományos piacokon nem érhető el (41 százalék).
Az álmok és a valóság – így bánnak a magyarok a pénzzel
A kutatási eredmények is megerősítették azt a tendenciát, hogy hazánkban nagy népszerűségnek örvend a digitális bankolás. A magyarok általában inkább távolról tartják a kapcsolatot a bankkal - a válaszadók 84 százaléka havonta legalább 2-3 alkalommal használja az internetbankot, és a magyar fogyasztók 78 százaléka ugyanilyen gyakran használja a mobilbankot. A tanulmány szerint a magyarok a banki szolgáltatásokat úgy fogják fel, mint a pénzük kezelésének módját: így ellenőrzik és tervezik meg kiadásaikat, és igyekeznek elkerülni az impulzív költekezéseket.
A magyarok pénzzel kapcsolatos magatartásának jobb megértése, illetve azok lehetséges változásainak megismerése érdekében, a kutatók hat csoportra osztották a válaszadókat:
- Szkeptikusok – akik nem szeretnek befektetni vagy pénzzel foglalkozni, jobbnak ítélik meg, ha otthon tartják a pénzüket.
- Beosztók – akiknek gondosan meg kell tervezniük a kiadásaikat. Előfordul, hogy szinte azonnal elköltik a rendelkezésükre álló pénzt. Korlátozott a költségvetésük.
- Jómódúak – akik ellenőrzik a pénzüket és a kiadásaikat, de a pénz csak eszköz egy cél felé – kényelmes vagyonnal rendelkeznek, nem kell állandóan a költségeken gondolkodniuk és aggódniuk.
- Az élet császárai - gyorsan költik a készpénzt arra, amire akarják, kontroll nélkül - elvégre ők az élet császárai.
- Álmodozók – akiknek vannak vágyaik, de egyelőre nincs meg hozzá a fedezet, nem veszik komolyan a pénzügyeket.
- Optimalizálók – akik tudatosan gazdálkodnak a pénzükkel - kihasználják az akciós ajánlatokat, megtervezik a kiadásaikat és befektetik a tőkéjüket. Nagyra értékelik a választás szabadságát, ezért nem utasítanak el semmilyen fizetési formát.
A magyarok több mint harmada (36 százalék) ellenőrzi vagy kezeli tudatosan a pénzét, mivel az optimalizáló és a jómódú szegmensek egyenlő arányban, egyenként 18 százalékot képviselnek. A magyarok negyede a szkeptikus típusba tartozik, azaz nem szeretnek befektetni vagy pénzzel foglalkozni.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
