A kormány családpolitikai szellemisége összhangban van a Népesedési Kerekasztal által kidolgozott, új nyugdíjszámítási javaslattal, ezért akár már szeptemberben támogatást nyerhet a tervezet - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője. Ugyanakkor közölte, hogy a javaslat bevezetése hosszas előkészítést igényel, beleértve a költségvetési lehetőségeket is.
Harrach Péter emlékeztetett: a koncepció megegyezik a párt 2007-ben megjelent nyugdíjtervezetével. A Népesedési Kerekasztal olyan rendszerre tesz javaslatot, amely jutalmazza azokat, akik a közösség érdekében erőfeszítést tesznek, akik befizetéssel, illetve gondos gyermekneveléssel támogatják a rendszer fennmaradását - hangsúlyozta a frakcióvezető. Hozzátette: azok is kapnak majd nyugdíjat, akik nem vállaltak gyermeket, de az ő nyugdíjukat azok gyerekei fogják kitermelni, akik nemcsak vállalták, de megfelelő nevelésben és képzésben részesítették őket. A technikai részletek kidolgozása nem a frakció feladata, ők magát a koncepciót támogatják.
Részfeladatnak nevezte a politikus, hogy hány éves korig vállalt gyermekek után lehetne élni a magasabb nyugdíjjal.
Az elgondolás
A Népesedési Kerekasztalt a gyermekvállalási hajlandóság drasztikus visszaesése, valamint a járulékfizetésre alkalmas munkavállalók számának csökkenése együtt késztette arra, hogy olyan javaslatot dolgozzon ki, amelynek alapján az új nyugdíjrendszerben érvényesíteni lehetne a gyerekvállalás és -nevelés erőfeszítéseit is. Tervezetük szerint a gyermekneveléstől lehetne függővé tenni a nyugdíjkorhatárt, vagyis a normál korhatárnál azok kapnának járadékot, akik például legalább egy járulékfizetőt állítanak maguk helyett. Emellett a gyermekek számát is figyelembe vennék a fizetendő nyugdíjjáruléknál is. Ezt először a 35 év alatti korosztálynál, vagyis az 1979-ben és azután születettekre terjesztenék ki, mivel ők még dönthetnek másként a gyermekvállalásról.
A családra "nyomják" az időseket?
A javaslat azt is figyelembe venné, a gyermek hány éves koráig jár iskolába, hiszen nem mindegy, hogy 16 vagy 26 éves koráig tartanak-e el valakit. A jelenlegi rendszer csak azt veszi figyelembe, ki, mennyire gondoskodik járulékfizetéssel az időskorúakról, holott ahhoz, hogy a rendszer ne számolja fel önmagát és a társadalmat, elengedhetetlen feltétel, hogy az egyén neveljen maga után egy utódot, aki majd az ő időskorára fizet járulékot – érvelt Morvayné Bajai Zsuzsanna, a javaslat egyik kidolgozója. Korábban a Privátbankár.hu egyik cikkében foglalkoztunk azzal, hogy hasonló elveken alapulva a szülők öröklése is bekerült a Ptk. szabályai közé épp azzal az indoklással, hogy a szülők a gyermek nevelése során komoly összegeket áldoztak az utódra. Ezt a megoldás sokan egyfajta nyugdíj-kiegészítésnek látják – igaz, csak olyan esetben örökölhet a szülő, ha gyermeke utód nélkül hal meg.
A felnevelt gyermekek számát és azok iskolázottságát is figyelembe vevő nyugdíj-megállapítási javaslat egyes elemeit a család- és ifjúságügyért felelős államtitkárság is megfontolandónak tartja – derült ki Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárnak a Nemzetnek adott korábbi interjújából.
A magyar külügy is megszólalt. 
