Rezsitartozás, telefonszámla, parkolási bírság a toplistán
Úgy tűnik, még mindig kevesen vannak tisztában vele, hogy a lejárt tartozás vagy károkozás esetén a fizetési meghagyásos eljárás a legegyszerűbb és leggyorsabb – 3 millió forint alatt pedig kizárólagos, jogszerű – módja a pénzkövetelés pereskedés nélküli visszaszerzésének.
A tavalyi évben indított összesen 559.408 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem túlnyomó többségét követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok – tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók – kezdeményezték, és a behajtani kívánt tartozások összege többnyire néhányezer és tízmillió forint között mozgott.
„2017-ben a fizetési meghagyásos eljárások kétharmada elmaradt rezsidíjak és kifizetetlen telefonszámlák miatt indult. Emellett akadtak parkolási bírság miatt induló ügyek, némelykor pedig bliccelés kapcsán kiszabott büntetések miatt kezdeményezték a közjegyzőknél a fizetési meghagyás kibocsátását. A hitelkártya-tartozások háttérbe szorultak, aminek az lehet a magyarázata, hogy némiképp óvatosabb lett a bankok hitelezési gyakorlata” – nyilatkozta dr. Tóth Ádám, a Magyar Közjegyzői Kamara elnöke hozzátéve, hogy a szerzői jog megsértésével kapcsolatban is sok fizetési meghagyásos eljárás indult a nyilvános helyeken – például éttermekben, sörözőkben, üzletekben – jogosulatlanul lejátszott zeneszámok miatt.
Tévhitek miatt hagyjuk veszni a pénzünket?
Továbbra is kevés magánszemély kezdeményezi az eljárást, az ismerethiány és az elhúzódó pereskedéstől való félelem miatt sajnos még mindig nagyon sokan hagyják veszni a jogos pénzkövetelésüket. Holott 30 millió forintos összeghatár alatt magánszemélyek közvetlenül – ügyvédi közreműködés nélkül –, bármely közjegyzőnél kezdeményezhetik a fizetési meghagyás kibocsátását, legyen szó vissza nem fizetett magánkölcsönről vagy elmaradt bérleti díjról.
A tévhitekkel ellentétben a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem – csupán kérelmezni kell a közjegyzőnél a fizetési meghagyás kibocsátását. Az eljárás egyszerű és gyors, ha a kérelem elektronikus úton érkezik, a fizetési meghagyást 3 munkanapon belül, a szóbeli vagy írásbeli kérelmek esetén pedig 15 napon belül kell elbírálnia a közjegyzőnek.
Nagyon ritkán kell pereskedni a végén
Az eljárás mellett szól az is, hogy a tavaly kibocsátott fizetési meghagyások 88 százaléka néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött. Vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását, vagy mert nem élt ellentmondással ellene, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon. Aki ezt követően sem fizet, az ellen végrehajtást lehet kezdeményezni. Ilyen eljárást 2017-ben közel 400 ezer esetben kértek, azaz tízből átlagosan végül hét esetben indult végrehajtás az adósokkal szemben. Ennek oka, hogy a fizetési meghagyás kézhezvétele önmagában növeli a fizetési hajlandóságot, azaz sok adós nem várta meg, míg végrehajtási szakaszba kerül az ügye, hanem időközben rendezte a tartozását. Előfordul továbbá az is, hogy a hitelező megfeledkezik az ügyről vagy kivár a végrehajtás kezdeményezésével.
2017-ben a fizetési meghagyások mindössze 6,2 százalékából, megközelítőleg 35 ezer eljárásból lett per, mert a fizetésre kötelezettek részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat.
| Az új szabályok szerint 2018. január elsejétől 3 millió forintnál kisebb összegű pénztartozás esetén perindítás helyett közjegyző bocsáthat ki fizetési meghagyást, 3 és 30 millió forint közötti követelés esetén választani lehet a fizetési meghagyás és a per között, 30 millió forint feletti követelést pedig csak bírósági úton lehet érvényesíteni. |
A tőzsdék vegyes képet mutatnak, kijöttek a különadókról szóló rendeletek, ám nem okoztak nagy ármozgást. A forint gyengécske, és elemzők szerint ez fokozódhat. 
