Válság Magyarországon: újra az áruhitelhez nyúlnak a vásárlók

A magas infláció és az az apadó pénztárcák nem csak a személyi hiteleknél hoztak alapvető változásokat, de elhozták az áruhitelek reneszánszát is. Mint arra Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője felhívta a figyelmet, az idei év első hat hónapjában a bankok által a lakossági ügyfeleknek folyósított, nem folyószámla jellegű hitelek 2,5 százalékát tették ki az áruhitelek. A második negyedévben 9,1 milliárd forint értékben vettek fel a családok áruhitelt a pénzintézeteknél. Ez 2018 óta - amióta az MNB külön soron jeleníti meg a klasszikus áruhitelek mennyiségét - abszolút csúcsnak számít.

Mindez annak fényében meglepő, mert az elmúlt években szinte mindenki úgy gondolkodott, hogy az áruhitelek eltűnnek a piacról annak következtében, hogy személyi kölcsönt egyre könnyebben és gyorsabban lehet igényelni a pénzintézeteknél. A válság ugyanakkor átírta a korábbi trendeket: az emberek kevésbé mernek/akarnak jellemzően milliós tételű személyi kölcsönöket igénybe venni, megelégszenek a feltétlenül szükséges eszközök beszerzésével, erre pedig megfelelőek az áruhitelek. 

Nem csak a kereslet, hanem a kínálat is felpörgött

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a másik ok, amiért az áruhitelek kelendőbbek lehetnek, az az, hogy a kiskereskedelmi láncok a korábbiaknál jobban érdekeltek a forgalom fenntartásában, ezért egyre több helyen ajánlanak az ügyfeleknek 0 százalékos THM-es (teljes hiteldíj mutatós) vásárlási lehetőséget. Ez is közrejátszik abban, hogy ma már a klasszikus áruhitelek jegybank által kimutatott kamatszintje alacsonyabb az adott hónapban folyósított személyi kölcsönök kamatánál. Az áruhitelek csúcshónapjaiban – nyáron és az év végén – a megszaporodó akcióknak köszönhetően a kamatkülönbség egészen komoly mértékűre nő: idén júniusban átlagosan 17,2 százalékos kamaton lehetett éven túli futamidejű áruhitelt kapni a piacon, miközben a felvett személyi kölcsönök átlagos kamata ennél közel 2,5 százalékponttal magasabb volt és alig maradt 20 százalék alatt. 

Az emberek csökkenő lehetőségei ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint visszaköszönnek abban, hogy a korábban rövid időszakra 3-6 hónapos futamidőre igényelt áruhiteleken belül 30 százalékról 40 százalék fölé emelkedett az éven túli finanszírozást (és így kisebb törlesztőrészletet) választók aránya.

Csúcson van az átlagos hitelösszeg

A termékek drágulása pedig abban látszik, hogy az idei év első félévében egy-egy áruhitel szerződés átlagos hitelösszege 244 ezer forint volt, ami szintén ötéves csúcsnak számít. Eközben a személyi hitelek esetében az átlagos hitelösszeg (pont a fent említett óvatosabb hitelfelvétel miatt) csökkent. Így az idei közel 64 ezer személyi kölcsön igénylés számban ugyan negyedével meghaladta a 2022. első félévi igénylések számát, ám a folyósított 135,3 milliárd forint 10 százalékkal kisebb összeg, mint egy évvel ezelőtt. 

Gergely Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a fogyasztási hitelek, ezen belül az áruhitelek két csúcsidőszaka még előttünk áll. A személyi kölcsönökhöz hasonlóan az áruhiteleket is leginkább nyáron, a beiskoláztatás idején szükséges eszközök beszerzésére, illetve a karácsonyi időszakban szokták igénybe venni az ügyfelek. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt évben a karácsonyi szezon rendkívül erős volt az áruhitelezésben, hiszen 2022 novemberében 4,1, decemberben pedig 4,3 milliárd forint értékű áruhitelt vettek fel az emberek. Ez azt az üzenetet hordozza, hogy az idei év rendkívül sikeres lehet az áruhitelezésben, a piacot temetőknek még várniuk kell.