Iszonyatosan nagy összeg érkezik a lakossághoz az inflációkövető állampapírokból. Mik a tapasztalataik ezzel kapcsolatban? Milyen típusú befektetési lehetőségeket keresnek a kisbefektetők felszabaduló pénzüknek? Megértik, hogy a jelenlegi piaci helyzetben nem reális két számjegyű hozamot elvárni a pénzükre vagy edukálni kell őket ezzel kapcsolatban?

Pozsgai Gábor: Az elmúlt időszakban a lakossági üzletágunkban jelentősen megnőtt az érdeklődés a befektetési alapjaink iránt. Különösen erős növekedés látható a vegyes alapjaink esetében. Ami érhető, ezek jól diverzifikált, forintalapú eszközök, amelyek esetében részvény-, kötvény- és kisebb mértékben ingatlanalap-kitettséggel is számolhatnak a befektetők.

Kovács Szilárd: A vegyes alapok növekvő népszerűségének és jó teljesítményének köszönhetően a Harmónia Alapunk vált a legnagyobb vagyont kezelő értékpapíralapunkká. A nettó eszközértéke ma már megközelíti a 60 milliárd forintot, miközben egy évvel ezelőtt mindössze 5 milliárd forint körül mozgott ez az összeg. Az ügyfelek hozamelvárásait tekintve jól látható, hogy a kisbefektetők könnyen hozzászoktak a magas, két számjegyű hozamokhoz, amelyek az elmúlt évek magas inflációs időszakban szükségszerűek voltak a forintos megtakarítások értékének megőrzéséhez. Ezt állampapír-befektetéssel is el lehetett elérni, alacsony kockázat mellett.
Az idei év során az inflációkövető állampapír hozama már messze nem kétszámjegyű, így célszerű a befektetőknek profi vagyonkezelő műhelyekre támaszkodniuk. Ha tehát magasabb hozamot szeretnének elérni, keresni kell olyan alapokat, amelyek az adott ügyfél kockázati profiljának megfelelő. Ha például valaki alacsonyabb kockázatot szeretne futni, érdemes elgondolkodnia a kötvényalapokon. Ha pedig kicsit magasabb kockázatot is bevállalna, akkor válaszhat vegyes alapokat, ahol már különböző részvénykitettségek is tartoznak a portfóliókba. Amennyiben a befektető bízik a tőzsdei emelkedésben, akkor a legmagasabb hozampotenciállal rendelkező részvényalapokat is érdemes górcső alá vennie. Például közép-európai, az ESG- vagy a fejlett piaci fókusszal.

Akadnak olyanok, akik úgy vélik, hogy az éves két számjegyű hozamszéria folytatható?

P.G.: Igen, így van, és az ilyen gondolkodású befektetőket könnyebb elcsábítani magas hozamígéretekkel. Gyakran azonban nem kapnak teljes képet arról, hogy ez a jelenlegi piaci környezetben csak nagyobb kockázatvállalás mellett érhető el. Ebben a helyzetben persze nagyobb kockázattal kell számolni, ez azt jelenti, hogy rossz esetben akár tőkeveszteséggel járhat. 
Fontos, hogy itt nem klasszikus értelemben vett félretájékoztatásról van szó, inkább arról, hogy egyes piaci szereplők egyes befektetések esetében csak a lehetséges pozitív kimenetelre fókuszálnak a kommunikációjuk során. Az üzletkötőik az ügyfelekkel folytatott beszélgetések során a ténylegesnél bizakodóbban nyilatkoznak, például egy-egy termék vagy portfólió előző évi kiemelkedő hozamaival példálózva. Ezzel azt sejtetik, hogy ha ez a hozam egyszer sikerült, a jövőben is megismétlődhet. Az, hogy egy pénzintézet mennyire engedi az ügyfelek egyoldalú tájékoztatását, nagymértékben az értékesítési politikájától is függ.  

Milyen óvintézkedéseket javasolnak az ügyfeleiknek?

P. G.: Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy aki a magasabb nyereség reményében mégis belevág a nagyobb kockázatú befektetésekbe, az alaposan nézzen utána annak a pénzügyi szolgáltatónak is, amelynek a segítségét igénybe veszi. Fontos megvizsgálni azt is, hogy milyen befektetési termékeket ajánlanak neki, nem mindegy például, hogy egy portfólióban milyen arányban szerepelnek a részvények és a kötvények, illetve más típusú eszközök.
A jelenlegi pénzügyi környezetben, amelyben jelentősen növekedett a volatilitás és az árfolyamok hullámzása, különösen ajánlott professzionális vagyonkezelők, portfóliókezelők szakértelmének igénybevétele. Hasznos, ha a kisbefektetők olyan profik segítségére támaszkodnak, akik hozzáférnek a megfelelő háttéranyagokhoz, legfrissebb információkhoz, és tudják hogyan kell ezeket értelmezni. Így időben képesek meghozni azokat a befektetési döntéseket, melyek az ügyfél portfólió hozamának maximalizálását eredményezhetik.

Van már olyan lakossági befektetői réteg, amely tudatosan választja meg vagyonkezelőjét és szerzett már némi jártasságot a pénzügyi döntésekben?

K. Sz.: Úgy látom, hogy ebből a szempontból szerencsés, hogy a kötvények magas hozamot generálnak. Ez sokakat arra ösztönzött, hogy jobban megismerkedjenek ezekkel a befektetési eszközökkel, többet tudjanak meg róluk, mint korábban. Ha felidézem mondjuk a Covid-járvány előtti időszakot, akkor egy tízéves magyar államkötvény hozama másfél-két százalék volt, vagyis nem voltak a kötvények vonzó befektetések. Ezzel szemben most az állampapírok a hét százalékos hozamhoz közel vannak és jelentős reálhozammal rendelkeznek.
A 2010-es évek második fele az alacsony infláció és ezzel az alacsony jegybanki kamatok időszaka volt, aztán a pandémia és az orosz–ukrán háború fordított a helyzeten. Megugrott az infláció, amivel újra vonzó befektetés lett a kötvényvásárlás. Egy hosszú kötvény gyakorlatilag hasonló volatilitással forgott a piacon az elmúlt években, mint egyes részvények. Ha egy profi befektető ügyesen kereskedett ezekkel, akkor nagyon jó hozamokat érhetett el.

Hogyan látja az új helyzetben a kötvénybefektetések jövőjét?

K.Sz.: Úgy gondolom, hogy 2025-ben és a következő években is nagyon vonzóak lehetnek a magyar kötvényalapok. Ennek egyik oka, hogy már most is rendelkeznek reálhozammal: jelenleg egy 10-15 éves állampapír hozama közelíti a hét százalékot. Ha abból indulunk ki, hogy az infláció csökkenni fog az elkövetkező években, akkor ezeknek az állampapíroknak is csökkenni fognak a hozamai. Ez pedig árfolyam-emelkedést jelenthet a jelenlegi szinthez képest, ami tovább növelheti a kötvényalapok vonzerejét.
Ezek a papírok valószínűleg fel fognak értékelődni és időszakokra akár még két számjegyű hozamokat is el lehet érni velük, ha valaki időben száll be a befektetésbe. Azt gondolom tehát, hogy a kötvénybefektetések nagyon vonzó lehetőséget kínálnak ebben az évben is. Ugyanakkor egy lakossági befektető akkor tud ebből profitálni, ha profi vagyonkezelőkre bízza a pénzét, akik ki tudják használni a piaci mozgásokat, azaz a kötvénypiac volatilitását. Másrészt a befektető a kötvényalapokkal, amelyeket a befektetési alapkezelők kínálnak, egy diverzifikált portfóliót vásárol. Ezekben a portfóliókban a magyar államkötvények mellett külföldi államkötvények és vállalati forintos, illetve eurós kötvények is helyet kapnak, amelyek eleve magasabb hozamokat ígérnek, mint az állampapírok. Eurós kötvények esetén kihasználjuk a forint és az euró közötti kamatkülönbözetet, ami további prémiummal járulhat hozzá a hozam növeléséhez.

Mi a helyzet a devizában jegyzett értékpapírokkal?

P.G.: A befektetőink az euróban jegyzett alapok iránt is egyre jobban érdeklődnek. EuróKamat, Grandum Euró Ingatlan vagy az EuróPlusz alapunkkal elérhetik ezeket a befektetéseket is. Csak ismételni tudom, hogy ha profi vagyonkezelőre, illetve portfóliókezelőre bízza valaki a pénzét, akkor eurós befektetései esetében is jobb eséllyel lesz képes kihasználni a legjobb hozammal kecsegtető befektetési lehetőségeket. A befektetési alapok a legtöbb esetben akkor is jó választási lehetőséget jelentenek, ha valakinek a befektetési időtávon bármikor sürgősen szüksége lesz pénzre, vagy éppen másba akarja fektetni a tőkéjét, ekkor egy-két napos visszaváltási idővel hozzájuthat a pénzéhez.

Készülnek-e a befektetők és a nekik szolgáltatásokat nyújtó pénzintézetek arra, hogy az orosz–ukrán háború legalább egy tűzszünettel véget érhet? Felértékelné-e ezt a régiós kötvényeket?

K. Sz.: Természetesen, jelentős kockázatok kiárazódnának a háború lezárultával. Magyarország mégiscsak szomszédos ország Ukrajnával, és a nemzetközi alapok ezt is figyelembe veszik, amikor mérlegelik, hogy vásároljanak-e hazai államkötvényeket, részvényeket. Az orosz–ukrán békekötés híreire mind a kötvények, mind a részvények erősödése várható. Az európai és a hazai részvénypiacon jól látszik, hogy a befektetők már elkezdték jelentősen beárazni a háború befejeződését.
Ez növelné az esélyét annak, hogy két számjegyű hozamot lehessen elérni a magyar állampapírokon, ahogy azt említettem. Ezzel stabilizálódna a makrogazdasági környezet, alacsonyabbak lennének az energiaárak és mérséklődne a befektetési kockázat.

Mekkora kockázatot jelent a forint hullámzó árfolyama?

 K. Sz.: A januári és februári inflációs adat is váratlanul magas volt, melyben közrejátszott a forint év végi volatilitása és gyengesége, ez feljebb tolta az egész évi inflációs várakozásokat, ezért arra számítok, hogy a magyar jegybank sokkal óvatosabb kamatpolitikát fog folytatni 2025-ben, így valószínű, hogy ebben az évben nem lesz jegybanki alapkamat-csökkentés.
A kormány és a jegybank figyelni fog az infláció alakulására, amin szerintem az sem változtatna, ha megszületne a béke Ukrajnában. A választások előtt és a jelenlegi inflációs időszakban mindenképpen stabilan kellene tartani a forintot, és ehhez magas alapkamatra lesz szükség.
A forint árfolyamát külső tényezők is mozgatják, akár az új amerikai elnök különböző nyilatkozatai vagy éppen a „vámháború” fejleményei. Összességében több pozitív hírre számítunk, mint negatívra, így nem várunk drasztikus forintgyengülést.
Sokan félnek a forint értékvesztésétől, ezért fektetik a pénzüket eurós eszközbe, ugyanakkor sokszor elkövetik azt a hibát, hogy az aktuális spot árfolyamból indulnak ki és nem veszik figyelembe az euró és forint kamatkülönbözetét. Ha például arra számítanak, hogy a forint gyengülni fog, akkor nyilván az euró mellett döntenek, ám kihagyhatnak egy jelentős kamathozamot a forint oldalán. Ezért ilyen döntésekben is érdemes szakértői segítséget kérni.

Mi a helyzet a kriptovalutákkal?

P. G.: Udvariasan fogalmazva azt mondanám, hogy azoknak, akik bitcoinba szeretnék fektetni a pénzüket, előbb érdemes részt venniük egy pénzügyi edukációs tréningen. Nem lenne szerencsés, ha például egy „influencer” ajánlására vásárolnának kriptovalutát, mert az azt mondta, hogy 50-55 százalékos hozamot ért el velük. Fontos megérteni, hogy a laikusoknak a bitcoinba és társaiba történő befektetés ma még inkább olyan, mintha valamilyen szerencsejátékon tennék fel a pénzüket.
Nálunk, a Gránit Alapkezelőnél is felmerült pár éve az ötlet, hogy esetleg lenne értelme kriptoeszközökbe történő alapot létrehozni, de mivel a kripto eszközöket egyelőre szélsőségesen kockázatosnak értékeljük – hiszen az árfolyammozgásuk borzasztó nehezen előre jelezhető, és sokszor még a piaci szakértők sem tudják pontosan, mi mozgatja ezen eszközöket –, úgy döntöttünk, hogy nem lenne etikus, ha ilyen befektetést ajánlanánk az ügyfeleinknek.

Mi a helyzet az intézményi befektetőkkel? Rosszabb lehetőségnek látják Magyarországot, mint például régiós szomszédait?

K. Sz.: A következő hónapokban, különösen, ha megoldódik a helyzet Ukrajnában, pozitívabbá válhatnak Magyarország gazdasági kilátásai. Ezért az elkövetkező időszakban külföldi befektetéseket is várok. Emellett szól az is, hogy az európai piacokon várhatóan csökkenni fognak az alapkamatok, ami vonzóbbá teheti a magasabb magyar kamatokat.
Arra pedig, hogy a régiós országokhoz képest jobban kerülik-e Magyarországot a külföldi befektetők, azt tudom válaszolni, hogy nincs olyan statisztikai adatunk, amely ezt alátámasztaná. Ugyanakkor azt látjuk, hogy az orosz–ukrán háború kitörése okozta mélypont után a Budapesti Értéktőzsde a világ egyik legjobban teljesítő börzéje az elmúlt két évben.

Visszatérve a fő kérdésre, mely célpontokat érdemes választania a lakossági befektetőknek?

 P. G.: Úgy látom, hogy egy profi vagyonkezelő jó választás lehet, de aki közvetlen befektetésialap-vásárlás mellett dönt, a vegyes alapok nyújthatják azt a diverzifikációs lehetőséget, melyek kiegyensúlyozottabb hozamteljesítményt mutathatnak majd az elkövetkező időszakban. Emellett a „jó kezekben lévő” abszolút hozamú kötvény alapok lehetnek, melyek a 2025-ös év pozitív meglepetését okozhatják majd.