A Natixis Global Management 43 országot rangsorolt aszerint, hogy hol a legjobb nyugdíjasnak lenni. Ezt a Globális Nyugdíj Index nevű jelzőszám segítségével tették meg, ami 18 teljesítménymutató eredményét összesíti. A lista készítői szerint a boldog időskor az anyagi biztonságon, a minőségi megtakarítási programok meglétén, az egészségügyi szolgáltatások rendelkezésre állásán és a kulturált, biztonságos lakókörnyezeten múlik.
Ezek alapján így alakult a 10 legjobban teljesítő ország rangsora:
1. Norvégia
2. Svájc
3. Izland
4. Svédország
5. Új-Zéland
6. Ausztrália
7. Németország
8. Dánia
9. Hollandia
10. Luxemburg
Le vagyunk maradva
Magyarország a 30. helyezést érte el a 43-ból. Többek között Szlovákia, Szlovénia, Ausztria és Lengyelország is megelőztek minket. A HelpAge International nevű civil szervezet is időről időre összeállít egy listát, a Global AgeWatch Indexet, amely szintén az idősek helyzete alapján rangsorolja a világ országait. Legutóbb, 2015-ben 96 ország adatait összesítették – Magyarország ezen a listán 39. lett.
Az első tíz helyen főként jóléti államok szerepelnek, nekik általában erős a szociális programjuk. Ettől függetlenül az itt élők nem kizárólag az államra támaszkodnak, jelentős az öngondoskodás. Új-Zélandon és Ausztráliában ráadásul egyenesen kötelező privát nyugdíjcélú megtakarítást fenntartani.
Norvégia és Svájc kivételével minimum 65 év lesz a nyugdíjkorhatár a következő években – sok helyen már most is ennyi –, de a 67–70 éves korhatár bevezetése is tervben van például Németországban és Izlandon. Hollandiában 2024-től mindig az aktuális születéskor várható élettartamhoz tervezik kötni a nyugdíjkorhatárt. Vagyis még a nyugati, jóléti államok is kénytelenek egyre szűkíteni a nyugdíjra jogosultak körét, hogy kevesebb ideig kelljen nyugellátást folyósítaniuk.
Világszintű nyugdíjkatasztrófa közeleg
Érthető módon egyre nagyobb problémát okoznak a nyugdíjkifizetések világszerte, mivel Európa és Észak-Amerika 20-25 százaléka 60 év feletti. 1961-ben csak 12% volt ez az arány. Az előrejelzések szerint 30 év múlva a nyugati társadalom 30-40 százaléka nyugdíjas korú lesz, ami hatalmas krízist okozhat az országok költségvetésében – mondta Sebestyén András, a Nyugdijbiztositas.com szakértője.
A világ vezető gazdaságai már most is úsznak az adósságban a nyugdíjkifizetések miatt – állítja a Világgazdasági Fórum (WEF). Az USA, Kanada, az Egyesült Királyság, Hollandia, Japán és Ausztrália óriási nyugdíjdeficittel küzd, de Kína és India sem áll jól. 2015-ben összesen 67 000 milliárd dollárnyi adósságot halmoztak fel ezek az országok az idősek ellátása miatt. Ha minden a mostani tempóban halad tovább, akkor 30 év múlva ez a nyugdíjdeficit túllépné a 428 000 milliárd dollárt. Ez nagyobb összeg lenne, mint a világgazdaság akkori mérete, vagyis a világ országai kénytelenek lesznek változtatni, hogy elkerüljék a katasztrófát. Ennyi nyugdíjat egyszerűen képtelenek lesznek kifizetni.
A problémát az okozza a nyugati világban, hogy megnőtt a születéskor várható élettartam, viszont kevesebb gyermek születik, mint régen. Tehát az idősek aránya egyre nő, míg a fiataloké csökken, és elöregedik a társadalom. Az 1947-ben születettek várható élettartama 85 év volt, ami már így is javulás a korábban megszokotthoz képest. Mindezt köszönhetjük az orvostudomány és a gyógyszeripar fejlődésének, illetve a jobb életkörülményeknek. A fejlődés azonban nem állt meg: a 10 éve, vagyis 2007-ben születettek várható élettartama 103 év.
A WEF szakértői szerint egy embernek az éves bevételének 10-15 százalékát el kellene tennie nyugdíjra. Bár a világ nyugdíjvagyonának 50 százaléka már privát megtakarításokból áll, még mindig van hova fejlődni. A megtakarítók jelentős része az éves bevételük 5 százalékát teszi csak félre, ami hamis biztonságérzetet kelthet bennük, mert ennyi megtakarítás valószínűleg kevés lesz az életszínvonaluk fenntartásához. A probléma tehát főként az, hogy még a megtakarítók sem mindig tudják, mennyit kellene félretenniük nyugdíjra, mert azzal sincsenek tisztában, hogy várhatóan milyen sokáig fognak élni.
Így áll a helyzet Magyarországon
A KSH adatai szerint egy magyar ember átlagosan 7-13 évet tölt el nyugdíjasként. Mivel a most születők akár 100 évig is élhetnek, a születéskor várható élettartam szinte biztos, hogy 80 év fölé megy 2050-re férfiak és nők esetén is. Ahogy a nyugati államoknál, úgy nálunk is gondot okozhat ez a demográfiai folyamat, mivel minden szülőképes nőnek eggyel több gyereket kellene szülnie a helyzet normalizálásához. Közben az öregségi nyugdíjakra már így is közel kétszer annyit költ az ország, mint az egész egészségügyre. A 2018. évi központi költségvetési tervezet 2900 milliárd forintot irányzott elő nyugdíjakra.
Nálunk az aktív népesség körülbelül 30 százaléka takarít meg nyugdíjcéllal, és ebben a magyar állam is szerepet vállal: évente akár 100-150 ezer forintos SZJA-jóváírást is lehetővé tesznek a megtakarítóknak. Az MNB rendszeresen közzéteszi, hányan élnek ezekkel a privát nyugdíjcélú megoldásokkal. Az önkéntes nyugdíjpénztár az egyik legrégebbi megtakarítási forma ezen a területen. Már több mint 1,1 millió pénztári tag van az országban, akik 1500 milliárd forint körüli összeget halmoztak fel eddig nyugdíjcélú megtakarításként. Havi átlagban 3000 forintot fizetnek be a tagok, ami aligha oldja meg az időskori elszegényedést.
Egyre népszerűbb egy másik típus, a nyugdíjbiztosítás, amely három és fél éve indult hazánkban, és már több mint 194 000 darab nyugdíjbiztosítási szerződést kötöttek az emberek. Az így félretett pénz körülbelül 1,5 milliárd forintnak felel meg.
A 2006-ban indult, erősen tőzsdeközpontú Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ) népszerűsége csökkenőben van, bár ez a megoldás sosem szólított meg széles tömegeket. Jelenleg nagyjából 125 ezer ember takarékoskodik NYESZ-szel, havonta átlagosan 37 ezer forint értékben. Gyarapodnak a megtakarítások, csak kérdés, hogy eleget tesznek-e félre az emberek.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 426,19 pontos, 0,42 százalékos emelkedéssel, 102 816,02 ponton zárt szerdán. 
