A NAV pénteken megkezdte az úgynevezett Panama-papírok dokumentumaiban érintett magyar állampolgárok és cégek vizsgálatát, szakértői munkacsoport elemzi a magyar vonatkozású információkat.
Az adóhatóság teljes eszközrendszerével szisztematikusan, a magánszemélyeket és cégeiket is érintően azt vizsgálja, történt-e Magyarországon adóeltitkolás.
Vannak rá szabályozások
Az NGM felhívja a figyelmet: a hatályos előírások szabályozzák azt az esetet, amikor egy ténylegesen Magyarországon tevékenykedő cég egy másik országba, adott esetben egy adóparadicsomba csoportosítja át nyereségét, majd onnan - osztalék formájában - visszahozza Magyarországra azért, hogy kevesebbet, vagy egyáltalán ne adózzék.
A magánszemélyek ilyen cégektől szerzett jövedelmeinek adózását is szigorúan rögzíti a törvény, az így szerzett jövedelem után nemcsak 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja), hanem 27 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetni kell.
Ha valaki nem tartja be a szabályokat, és nem fizeti meg az adót, vagy bizonyíthatóan kizárólag adóelkerülés céljából végez bizonyos tevékenységeket, az adóhatóság ellenőrzés keretében állapítja meg a be nem fizetett, eltitkolt adót.
A jogszabályokat kijátszó cég vagy magánszemély az eltitkolt adó (adóhiány) megfizetésén túl súlyos szankciókkal is számolhat: az adóhiány 200 százalékára rúgó adóbírsággal sújtható, és nem kizárt, hogy tettét büntetőeljárásban is megvizsgálják a NAV pénzügyi nyomozói.
Az Egyesült Államokban emelkedtek a fogyasztók inflációs várakozásai júniusban. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
