A Facebook és az Instagram mögött álló Meta-t csaknek 800 millió eurós bírsággal sújtotta az Európai Bizottság, mivel a közösségi média felhasználóit a Facebook Marketplace szolgáltatás használatára ösztönözte – derült ki a Bizottság közleményéből, amelyet a Politico szemlézett. A Bizottság szerint a Meta jogtalanul kötötte össze a Facebook közösségi hálót a Marketplace hirdetési szolgáltatásával, ezzel tisztességtelen feltételeket szabva a versenytársak számára.
Margrethe Vestager versenyjogi biztos szerint a vállalat azért cselekedett így, hogy a Marketplace-nek olyan előnyt biztosítson, amelyet más online apróhirdetési szolgáltatók nem tudtak megismételni.
Ez a 798 millió eurós bírság az első trösztellenes büntetés a Meta számára, ehhez hozzáadódik egy 2017-ben kirótt 110 millió eurós büntetés is, amikor a WhatsApp felvásárlásakor helytelen információt szolgáltatott.
A Metameg fogja támadni az EU által kiszabott bírságot, mint közölték: „Megtesszük a szükséges lépéseket, és gyorsan, konstruktívan dolgozunk majd egy olyan megoldáson, amely figyelembe veszi a felvetett problémákat.”
A vállalat csalódottságának adott hangot az eljárással kapcsolatban, különösen mivel európai vezetők gyakran sürgetik, hogy az EU legyen versenyképesebb és innovatívabb.
Versenytársak korábban arra panaszkodtak, hogy a Meta tisztességtelenül kapcsolja össze a Marketplace szolgáltatását a Facebookkal, és nem nyilvános adatokat használ annak optimalizálására. Az Európai Bizottság 2021 júniusában indított vizsgálatot az ügyben.
Az Egyesült Királyság versenyhatósága tavaly lezárta saját vizsgálatát, miután a Meta beleegyezett abba, hogy megváltoztatja a hirdetési adatok felhasználásának módját. A bírságot néhány nappal azután szabták ki, hogy a Meta nyomás hatására csökkentette a Facebook és az Instagram szolgáltatásaihoz kapcsolódó fizetési vagy hozzájárulási modell árait. Ezzel párhuzamosan a német versenyhatóságok már 2017-ben elrendelték, hogy a Meta hagyjon fel a felhasználók közösségi hálón kívüli követésével.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
