Több mint egy éve jelentek meg a Széchenyi 2020 program első, kis- és közepes vállalkozások számára elérhető pályázatai, ahol az ipari szegmensben tevékenykedő vállalkozások voltak eddig a legaktívabbak: 10-ből egy ipari vállalkozás már pályázott is – derült ki a Budapest Bank 2015 őszén elvégzett kutatásából .
A kkv-k harmada tervezi legalább egy pályázat benyújtását. Az új ciklusban megnyíló pályázati lehetőségekre várva az elmúlt két évben a vállalkozások 12 százaléka, átlagosan 50-100 millió Ft mértékű beruházást – elsősorban a nagyobb értékű ipari és agrárberuházásokat – halasztott el.
Az uniós forrásokkal kapcsolatos tájékozódásban minden eddiginél többen, a vállalkozások 59 százaléka nyitott a banki segítségre.
A Budapest Bank idén immár másodjára (2015 tavaszán és őszén) vizsgálta1 a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) beruházási terveit és részvételi szándékát a Széchenyi 2020 programban, amely a jelenlegi, 2014-2020-as EU-támogatási ciklusban elérhető forrásokat osztja el.
Az új pályázati ciklusról a hazai kis- és közepes vállalkozások közül 10-ből 6-an kifejezetten jól értesültek, a legnagyobb ismertsége (77%) pedig az ipari és mezőgazdasági vállalkozások körében van. A kkv-k jellemzően még mindig a pályázati tanácsadó cégek hírleveleiből tájékozódnak a lehetőségekről (30%), azonban márciushoz képest megemelkedett a pályázatokat összesítő internetes oldalakat látogató, valamint a kormányzat pályázatokkal foglalkozó honlapját is figyelemmel kísérő vállalkozások aránya.
Egyre bátrabbak a cégek
Az uniós forrásokkal kapcsolatos tájékozódásban ugyanakkor minden eddiginél többen, a vállalkozások 59 százaléka nyitott a banki segítségre. A felmérés arra is rámutat, hogy a pályázók eligazodásának érdekében világos kommunikációra van szükség azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire lehet fordítani a forrásokat.
Míg a válaszadók 29 százaléka új gépek és eszközök beszerzésére irányuló pályázatra vár — ilyenek már voltak és lesznek is —, addig 12 százalékuk ingatlanépítésre és felújításra szolgáló forrás után érdeklődik, 7 százalékuk pedig használt eszközt vásárolna, pedig ilyen költségek jellemzően nem, vagy csak nagyon szűk körben lesznek elszámolhatóak a 2014-2020-as ciklusban.
Felpörögnek a pályázatok
Az első GINOP pályázatok közel egy éve nyíltak meg, amelyekre a felmérésben résztvevőknek mindössze 4 százaléka adott be támogatási igénylést. Ez az arány várhatóan jelentősen nőni fog, ami serkentheti majd a beruházásokat is. A kkv-k többsége jellemzően 10 és 75 millió Ft közötti összegre pályáztak.
A felmérés alapján az új ciklusban minden harmadik kkv kíván élni az uniós források adta lehetőséggel, azonban ágazati bontásban érezhető változás következett be az elmúlt félévben. Míg korábban majdnem minden második mezőgazdasági vállalkozás tervezte a pályázást, félévvel később csupán egyharmaduknál maradt meg ez a szándék. Jól látható, hogy az ipari cégeknél az erős beruházási hajlandóság komoly és egyre erősödő pályázati szándékkal is párosul: tavasz óta 39%-ról 51 százalékra nőtt a pályázatot tervező vállalkozások aránya. Ez a növekedés annak is tulajdonítható, hogy számottevő volt az EU pályázatokra várva elhalasztott beruházások száma: a válaszadók 12 százaléka halasztotta el beruházásait az elmúlt két évben a pályázati lehetőségek hiányában, ezen beruházások közel harmada 100-500 millió forint egyedi értékű.
A következő 3 évben a pályázatot tervező hazai kis- és közepes vállalkozások fele jellemzően egy pályázatot szeretne benyújtani, de minden harmadik akár 2-3 pályázaton is indulna. Ezen cégek fele 50 millió Ft alatti összegre pályázna, azonban a 700 millió Ft feletti árbevétellel rendelkezők, valamint az ipari cégek ennél nagyobb, 50-100 millió Ft támogatással számolnak.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
