A cégek 73 százaléka készült fejlesztésre a következő egy évben, az előző negyedévben mért 78 százalékhoz képest – derül ki a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi indexből, melynek adatfelvétele az orosz-ukrán konfliktus első heteiben történt. A csökkenés mértéke nagyságrendileg megegyezik azzal, ami a járvány legbizonytalanabb időszakaiban jellemezte a kkv-kat, bár a beruházási hajlandóság még így is a pandémia előtt jellemző szinten áll. Az elhúzódó konfliktus által felerősödő gazdasági hatások viszont tovább csökkenthetik majd az eredményeket.
„A hatékonyságnövelő, digitális fejlesztésre irányuló beruházások szükségességében még mindig bíznak a kkv-k, míg a nagyobb gép-, gépjármű beszerzések és ingatlanokra irányuló beruházási szándék csökkeni látszik. A dráguló forrásköltségek, a beszállítói lánc fennakadásai és az orosz-ukrán konfliktus miatt felelősségteljes, hogy ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben a kkv-k megfontoltabban terveznek” – mondta az eredmények kapcsán Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.
Legnagyobb arányban az ipari, építőipari cégek terveznek fejleszteni (78 százalék), őket követik a szolgáltatók (74 százalék), majd átlag alatti várakozásokkal a mezőgazdasági vállalkozások (70 százalék) és kereskedő cégek (66 százalékj). A beruházási célokat tekintve a digitális fejlesztések továbbra is stabilan az első helyen szerepelnek, a cégek 39 százaléka tervez ezzel. A beruházások tervezett csökkentése így elsősorban a gépbeszerzésekre, a gépjárműpark korszerűsítésére és az ingatlanfejlesztésre vonatkozik.
Megemelik a fizetéseket és többen adnak béren kívüli juttatásokat
Tovább növeli a vállalkozások költségeit a munkavállalók bérigénye, ezért ebben a negyedévben is kifejezetten magas, 9 százalékos növekedést vártak a fizetésekkel kapcsolatban, egyéves időtávon. Ez annak tükrében nem meglepő, hogy az orosz-ukrán konfliktus hatása miatt is növekvő inflációval és az erőteljes munkaerőpiaci kereslettel a kkv-k is próbálnak lépést tartani. Legnagyobb arányban az ipari szektorban valószínűsítenek további béremelkedést (74 százalék), míg az agrár- és a szolgáltató szektorban a cégek 71 százaléka, a kereskedelemben pedig 67 százaléka számít arra, hogy az ágazatában tovább növekednek a bérek.
Béren kívüli juttatást is valamivel többen terveznek adni, mint az előző negyedévben: 51 százalékról 56 százalékra emelkedett a következő egy évben ezzel tervező kkv-k aránya. Legnagyobb arányban a közlekedési költségtérítéssel (31 százalék) és a SZÉP kártya juttatásokkal (28 százalék) szeretnék ösztönözni dolgozóikat, de a kulturális és sporteseményekre történő belépő és az egészségpénztár finanszírozása is növekedést mutat. Az előbbinél 2-ről 7 százalékra, míg az utóbbinál 3-ról 8 százalékra ugrott az ezzel tervező cégek aránya.
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
