A cikk eredetileg laptársunk, a Piac&Profit oldalán jelent meg.
„...Az új világgazdasági korszak kezdete azonban komoly lehetőségét is tartogat a magyar vállalatok számára. Aki most fejleszt, most vezet be új technológiát, most növeli a kapacitását, komoly versenyelőnyre tesz szert. Ennek megfelelően indítottunk nagyszabású beruházás-ösztönzési programokat, melyek nyomán elmondhatjuk, hogy soha nem zártunk még ilyen sikeres évet a beruházások szempontjából” - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn egy Facebook-bejegyzésben.
A miniszter összesítése szerint a kormány a beruházás-ösztönzési programokon keresztül 1433 beruházást segített. Ezek a beruházások 1676 milliárd forint értékben jönnek létre, amelyekhez 472 milliárd forintnyi támogatást adott a kormány. Mindezek összesen 12 603 új munkahely létrehozásához és 264 595 munkahely megtartásához járultak hozzá.
Még a keretet is megemelték
Nagyvállalati beruházásösztönző programra 71 cég 207 milliárd forintnyi beruházással jelentkezett, 61 ezer munkahelyet vállalva. A befektetésekhez az állam eddig 70 milliárd forintot biztosított a költségvetésből. Az eredetileg 40 milliárd forintos keret 80 milliárd forintra emelték. Utoljára, december 18-án három svéd tulajdonban lévő vállalat (az Autoliv Kft, a Haldex Hungary Kft és a Dometic Zrt.) támogatását jelentették be. Szijjártó Péter közlése szerint a nagyberuházások összesített értékének 48 százaléka keleti országok (Kína, Korea, Japán és India) vállalataihoz köthető, a legtöbb nagyberuházás (összesen 19) német nagyvállalatok jóvoltából érkezik az országba.
Az adatokból valóban úgy tűnik, a koronavírus-járvány ellenére rengeteg beruházást hajtottak végre vagy jelentettek be idén Magyarországon.
„Sűrű napja volt a koronavírusból nemrég felépült miniszternek, aki gyáravatóról gyáravatóra ment hétfőn”
– írta a Privátbankár.hu, miután Szijjártó Péter november 30-án egymás után négy vállalatnál is megfordult.
Ez azt is mutatja, hogy egész évet átölelő összegzést szinte lehetetlen készíteni. Így leszűkítve a kört megnéztük, a koronavírus-járvány második hulláma alatt, vagyis az utolsó negyedévre fókuszálva hány olyan beruházás bejelentése, új gyártóegység avatása történt, amelyen Szijjártó Péter is részt vett. A kormányból természetesen nem csak ő, hanem Varga Mihály pénzügyminiszter is számtalan ilyenen járt, de gyűjtésünk most csak a külgazdasági és külügyminiszter által bejelentettekre terjedt ki.
Bár most nincsen választási kampány, nincsen választási év, a gazdasági visszaesés enyhítése, valamint a munkahelyteremtés miatt nem meglepő, hogy felpörögtek a gyárátadások és -avatások, több mint két tucat ilyen eseményt találtunk október eleje és december vége között. (Azt rögtön tegyük hozzá, hogy ebből néhány nap kiesett, míg koronavírusos volt.)
Csak a miniszter által az utolsó negyedévben közölt beruházások összértéke becslésünk szerint legalább 257 milliárd forintra rúg, ebből a kormányzati támogatás meghaladja az 57 milliárd forintot, vele 3 ezernél is több új munkahelyet. Az utolsó három hónap legnagyobb durranásának minden bizonnyal a kecskeméti Mercedes gyár fejlesztése számított. Itt fogják gyártani azt a tisztán elektromos meghajtású autót, amelynek 2021 utolsó negyedévétől kezdődhet a sorozatgyártása. A több száz új munkahelyet hozó, 50 milliárd forint értékű beruházáshoz a kormány 15 milliárd forintot tett hozzá.
Nemigen lehetett hallani a Szájer József nevével fémjelzett Szabad Európa Intézetről, mióta tavaly nyáron közzétették az úgynevezett szuverenitásindexüket. 
