Nem a nikotin, hanem az égés a fő probléma
A közbeszédben gyakran keveredik, hogy pontosan miért is veszélyes a dohányzás. A tudományos álláspont szerint nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst az, ami a dohányzással összefüggő megbetegedések legfőbb okozója. Amikor egy cigaretta meggyullad, közel 7000 vegyi anyag szabadul fel. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) közülük 93-at azonosított, mint káros vagy potenciálisan káros anyagot, amelyek felelősek lehetnek a krónikus betegségek – például a daganatos megbetegedések, szív- és érrendszeri problémák – kialakulásáért. Azonban nikotin sem veszélytelen, hiszen erős függőséget okozó anyag, és fogyasztása a többek között olyan kedvezőtlen élettani hatásokkal járhat, mint a fejfájás, szédülés, illetve megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát, károsítja a reprodukciós rendszert, de önmagában nem okoz rákot.
Az égést el kell kerülni
Ez a felismerés alapozta meg az elmúlt két évtizedben az ártalomcsökkentéssel kapcsolatos kutatásokat. Ezen belül több különböző technológia vált ismertté világszerte, amelyek mind működésükben, mind hatásukban eltérnek, de közös jellemzőjük, hogy nem járnak égéssel, így nem keletkezik füst, és jelentősen csökken a káros anyagok kibocsátása. Ilyen tecnológia például a hevítéses technológia, az elektronikus cigaretta, valamint a dohánymentes nikotinpárna, ami nem összekeverendő a dohányt tartalmazó párnával.
Ezek a megoldások több évtizeden át tartó fejlesztések és kutatások eredményei. Az ártalomcsökkentő potenciáljukat olyan nemzetközileg elismert hatóságok is vizsgálták, mint az FDA vagy a Public Health England. Az amerikai hatóság például engedélyezte, hogy egyes technológiák csökkentett károsanyag kitettségű termékként jelenjenek meg, mivel ezek kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos cigaretta.
A skálának vannak fokozatai
Az ártalomcsökkentés nem szünteti meg a kockázatokat, de azok számára, akik valamilyen okból nem szoknak le, lehetőség van tájékozódni ezekről az alternatívákról. A károsanyag-kibocsátás csökkentése nem helyettesíti a leszokást, de mérsékelheti az ártalmakat, hiszen a kockázati skálának vannak fokozatai. A dohányzás folytatása és a teljes leszokás között léteznek olyan ártalomcsökkentő alternatívák, amelyek alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járhatnak. Fontos azonban hangsúlyozni: a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, a hosszú távú hatásaikat még vizsgálják, ahogyan a károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségügyi hatások közötti összefüggéseket is.
Tájékozódjunk és döntsünk felelősen
A Dohányzásmentes Világnap arra is emlékeztet, hogy a tájékozódás is fontos. Kizárólag azon felnőttek számára, akik a kockázatok ellenére is tovább dohányoznak, a tudományosan megalapozott ártalomcsökkentési lehetőségek ismerete lehet egy lépés a alacsonyabb kockázat irányába. Az a dohányos, aki a hagyományos cigaretta helyett kizárólagosan füstmentes alternatívát választ, csökkentheti saját és környezete kitettségét a legkárosabb anyagokkal szemben.
A legjobb döntés azonban továbbra is az, ha egyáltalán nem fogyasztunk sem dohány-, sem nikotintartalmú terméket. Már a leszokás első napjától jelentkeznek a pozitív élettani hatások, és a kockázatok teljes megszüntetését kizárólag a leszokással lehet elérni!
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Erről döntött a kormány.
