Valóra vált az álom/rémálom, és az Egyesült Királyság képviseletében március 29-én Theresa May megküldte a hivatalos értesítést az EU-nak a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, azaz országa kilépéséről az Unióból. Miközben a britek és az EU négy évtizedes kapcsolatának a Brexittel pont kerül a végére, a nyitott kérdések száma egyre csak nő.
A londoni bejelentés után most az EU-n a sor, hogy döntést hozzon a tárgyalások alapelveiről. Tekintettel azonban arra, hogy a Brüsszeli adminisztráció sem sürgeti a tárgyalások megkezdését, illetve egy uniós csúcs megszervezése is időigényes, legkorábban április végén, vagy május elején ülhetnek össze majd az Európai Unió vezetői. A kilépési tárgyalások akár 2019 nyaráig is elhúzódhatnak, hiszen a folyamatra 2 év áll rendelkezésre.
„Ez a két év soknak tűnhet, különösen, ha a gazdasági bizonytalanság súlyát nézzük, ám a helyzet egyik félnek sem egyszerű, már csak azért sem, mert Grönland egészen speciális esetét leszámítva még egyetlen tag sem lépett ki az Unióból ” – foglalta össze dr. H. Nagy Dániel, a Mazars senior adómenedzsere.
Precedens tehát nincs, a kilépésről szóló egyezményt ki kell dolgozni, és el kell fogadtatni az Európai Bizottsággal. A dokumentumot ráadásul legalább 20 olyan tagállamnak el kell fogadnia, amelyek az Unió teljes népességének legalább a 65 százalékát képviselik.
Theresa May már korábban kijelentette, hogy az Egyesült Királyság nem marad az egységes piac része, (mert ekkor a munkaerő szabad áramlását is el kellene fogadniuk), így egy Kanadához hasonló vámunió tűnik a legjobb megoldásnak. És bár még sok a bizonytalanság, a magyar vállalkozásoknak fontos legalább azt átgondolniuk, hogy a mindennapi tevékenységük során okoz-e majd változást a Brexit.
Rövidtávon a kilépésnek nem valószínű, hogy közvetlen és azonnali hatása lesz az egy magyar társaság adózására. Arra ugyanis aligha kell számítani, hogy akár az Egyesült Királyság, akár az Unió gyökeres változtatást hajtana végre az adózási rendszerében, így a kilépés a hazai vállalatoknak leginkább adminisztratív terheket jelenthet, illetve közvetve cash flow hatásai lehetnek.
Adminisztratív terhek
Miután az Egyesült Királyság uniós tagsága megszűnik, az oda irányuló kivitel exportnak, és az onnan irányuló behozatal importnak fog minősülni. Ennek megfelelően az ilyen ügyleteket csak vámeljárásokon keresztül valósíthatják majd meg a magyar vállalkozások. Ez minden bizonnyal többletadminisztrációt okoz majd, hiszen a Közösségen belüli termékértékesítésnek, illetve termékbeszerzésnek jelenleg a vámeljárásoknál jóval egyszerűbb a dokumentálása.
Cash flow problémák
Azt minden magyar vállalkozás tudja, hogy az import során megfizetett áfa csak később, az időszakosan benyújtandó áfabevallásban igényelhető vissza. Az olyan társaságoknak, amelyek sok beszerzést bonyolítanak le az Egyesült Királyságból, érdemes elgondolkodniuk, hogy miként kerüljék el az importáfa okozta cash flow hátrányokat.
A vámeljárások során az AEO (ún. engedélyezett gazdálkodó - authorized economic operator) engedéllyel rendelkező társaságok például automatikusan megkapják a lehetőséget arra, hogy az import áfájukat önadózással rendezzék. Ez azt jelenti, hogy a Közösségen belüli termékbeszerzés bizonylatolásához hasonlóan nem kell az áfát a vámhatóságnak megfizetni, hanem a társaság a saját áfabevallásában szerepeltetheti az importáfát fizetendő és levonható adóként egyaránt (amennyiben a levonás feltételei fennállnak).
H. Nagy Dániel hozzátette: „Az AEO minősítésnek egyébiránt számos más előnye is van a vámeljárások során. Emellett persze egyéb módon is megszerezhető az import önadózó engedély. Amennyiben az áfatörvényben előírt feltételeket teljesíti a gazdálkodó, kérelmére a vámhatóság megadhatja azt.”
Amit tehát e nagy birkózásnak ígérkező két év elején a hazai vállalkozásoknak javasolni lehet, az elsősorban az, hogy gondolják át: érintettek-e a kérdésben. Van-e vevőjük, beszállítójuk a szigetországból. Amennyiben van, azt kell eldönteniük, milyen mértékben kell követniük a tárgyalási folyamatokat, és milyen hamar kell reagálni a Brexit miatt elinduló piaci változásokra - hívja fel a figyelmet a Mazars.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 726,05 pontos, 0,72 százalékos csökkenéssel, 100 518,47 ponton zárt pénteken. 
