A magyar cégvezetők szerint gyakori jelenség a korrupció

Világszerte szemléletváltásra van szükség a korrupció visszaszorításához, globálisan a cégvezetők közel 40 százaléka szerint az üzleti életben gyakori jelenség a vállalati visszaélés. Magyarországon minden 5. válaszadó úgy véli, iparágában elterjedt gyakorlat a vesztegetés, ami felülmúlja mind a régiós országok, mind a fejlődő piacok átlagát – állapítja meg az EY legfrissebb globális felmérése.

Nem javult a helyzet a globális piacokon az elmúlt hat évben, annak ellenére sem, hogy a szabályozók és a cégek soha nem látott szigorral lépnek fel a korrupcióval szemben – hangsúlyozza az EY Globális visszaélési felmérése (Global Fraud Survey), amely 55 országban 2550 vezető megkérdezésén alapul.

Általános gyakorlat

Bár 2012 óta az állami hatóságok világszerte több mint 11 milliárd dollár értékben róttak ki büntetéseket vesztegetési ügyekben, a megkérdezett döntéshozók mintegy 40 százaléka szerint a korrupció továbbra is általános gyakorlat. Az elemzés szerint a jogellenes magatartás elleni fellépés leghatékonyabb eszköze, ha a szervezet nyilvánvalóvá teszi, hogy a cég átlátható működése nem csupán a menedzsment, hanem a dolgozók felelőssége is.

Mi baj az ajándékkal? Semmi

Magyarországon a válaszadók kétharmada szerint a korrupció gyakori jelenség a gazdasági szférában, miközben a régióban a megkérdezettek alig fele nyilatkozott hasonlóan. A felmérés szerint a belföldi cégvezetők közel negyede tartja elfogadhatónak személyes ajándék, szolgáltatás vagy szívesség nyújtását a siker érdekében, 16 százalékuk szórakoztató programokat, négy százalékuk készpénzt is felajánlana.

Magyarországon az elmúlt két évben nem változott a vesztegetéseket tapasztalók részaránya. A javulás eléréshez a legfontosabb az lenne, ha a cégek olyan támogató kultúrát építenének ki, amelyben a munkatársak nem kötelezettségből, hanem saját meggyőződésükből dolgoznának az etikai normáknak megfelelően – mondta Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere.

És ha nem lenne korrupció?

Magyarországon a globális 42 százalékos átlagnál valamivel több menedzser gondolja úgy, hogy a munkatársaknak is felelőssége van a feddhetetlen céges kultúra kialakításában, a választ adók 46 százaléka vélekedett így. A magyarok szerint az etikus szervezeti magatartás legnagyobb előnye az ügyfelek és a vásárlók pozitív megítélése, a büntetések elkerülése, a vállalatról kedvező kép kialakítása, valamint a nyereséges tevékenység biztosítása. Mindemellett több döntéshozó véli úgy, hogy a feddhetetlenség a tehetséges munkaerőt is vonzza, illetve megtartja.