Október közepén rendezi meg technológiai fórumát a 4iG, melynek fókuszában a gyártás két, ma már kiemelkedően fontos témája áll. A kiberbiztonság és az ipar 4.0 szervesen összekapcsolódik, hiszen az új ipari digitalizációs megoldások nem tudnak meglenni a kiberbiztonság nélkül, a kiberbiztonság pedig önállóan nem tud létezni és érvényesülni.
Bár a 4iG idén már tartott külön online konferenciát mindkét területen, két szempontból is indokolt, hogy most személyes találkozás keretében egy fedél alá hozzák a két témakört: a konferencia résztvevői így szinte a saját bőrükön érezhetik, hogy mekkora erő van a 4iG digitalizációs platformja mögött, és közvetlen közelről láthatják, ahogy a kiberbiztonság és az ipar 4.0 együtt él és lélegzik.
A rendezvényen ráadásul a vállalat több ügyfele is előadást tart, és konkrét esettanulmányok útján mutatják be, nekik mit adott a 4iG-s együttműködés. Az már előzetesen, a társaság két szakemberével folytatott beszélgetésből kiderül, hogy keveset biztosan nem.
Új veszélyek, új válaszok
"Magyarországon sok vállalat még csak most lép be a kibertérbe egy digitalizációs folyamat után, és nekik a különböző hackerfenyegetések újak lesznek. Az, hogy egy céget egy zsarolóvírus-támadással rá lehet kényszeríteni arra, hogy leállítsa a gyártósorát, az a széles közvélemény számára gyakorlatilag az idei év fejleménye. De ha ezt meg lehet csinálni a Colonial Pipeline üzemanyag-vezetékével, akkor ugyanúgy meg lehet csinálni bármilyen ipari rendszerrel, legyen az csomagolóüzem, egy autóipari beszállító, bármi"
- magyarázta Bánszki Zsolt, a 4iG kiberbiztonság üzletágának igazgatója. A szakember rámutatott, hogy ha az ellátási láncot valahol egy ilyen támadás éri, akkor az egész lánc beleremeg: a beszállítói oldal bedugul, így az egyik ponton túltermelés lesz, mert a termékeket nem fogja tudni fogadni a középső láncszem, miközben a lánc végpontja üresen áll, mert nem kapja meg a forrásanyagot a termék véglegesítéséhez. Ezek az ellátásilánc-típusú támadások egyre gyakoribbá válnak, a hasonló logikával működő támadások pedig megjelennek nem-ipari, hanem például pénzügyi, kormányzati területeken, de térdre kényszeríthetnek egész szállodaláncokat is.
Ezekre a fenyegetésekre megelőzéssel és elemzéssel lehet felkészülni. Vagyis a rendszerek kialakításánál nagyon fontos, hogy meglegyenek azok a preventív és detektív kontrollok, melyek biztosítják, hogy később képesek legyünk felismerni az ilyen támadásokat. Ha ezek megvannak, akkor erre már csak egy monitoring képességet kell építeni, így a kiberbiztonsági rendszer ezen észlelések mentén az előre megadott forgatókönyv szerint már meg tudja adni a szükséges választ a támadásokra.
"A 4iG-vel úgy tudunk segíteni, hogy a teljes életciklusra tudunk megoldásokat adni a megtervezéstől, kialakítástól kezdve a működtetésen keresztül egészen a kivezetésig, újratervezésig, upgrade-ig. Nem véletlenül használom a működtetés szót, mert a kiberbiztonsági eszközöket nem üzemeltetjük - az annyi lenne, hogy egy berendezésnek adunk áramot, hűtést, meg karbantartjuk. De itt folyamatosan figyelni kell a jelzéseket, frissíteni kell az adatbázist, naprakészen kell tartani az egész rendszert: ez egy állandó feladat, nem lehet megúszni. Ha valaki ezen spórol, akkor gyakorlatilag az történik, hogy felszereli minden elektronikával az autóját, majd kikapcsolja benne a kontroll-lámpákat. És annak már rövidtávon is következményei lesznek."
Itt már nem elég csak üzemeltetni
Hogy mennyivel komplikáltabb dolog valamit működtetni, mint csak üzemeltetni, azt a kiberbiztonságban az is jelzi, hogy mely folyamatokat milyen mértékben lehet mesterséges intelligenciára, gépi tanulásra bízni. Bánszki szerint a biztonsági rendszer prevenciós területein nagy körültekintést igényel az MI-használat, mert a gépi tanulás néha félrecsúszik, és ha a rendszer egy rosszul betanult minta alapján kezd el védekezni, abból nagyon gyorsan üzleti érdeksérelem lesz. Például, ha a vállalat finomhangolja a gyártási receptúráját, és erről "nem szólnak" előre a gépnek, akkor az az új folyamatot össze fogja vetni a korábban betanult mintákkal, és mivel felismeri az eltérést, le fogja állítani a gyártást.
A védőpajzs monitoring része szintén gépi tanulással működő MI-vel vizsgálja a viselkedésmintákat, és a szakemberi felügyelet itt sem spórolható ki a működtetésből, például azért, mert a gyártási folyamatok biztonsága miatt be kell építeni bizonyos rugalmasságot, limiteket a rendszerbe. Például, ha egy vízszintszabályozó berendezés arra kap utasítást, hogy emelje meg a vízszintet az egyik tartályban, akkor ezt bizonyos, a gyártási folyamat alapján előre megadott határon belül engednie kell. De ha azt az utasítást kapja valahonnan, hogy két perc alatt emelje duplájára a vízszintet, akkor azonnal beriaszt az MI, mert az az utasítás valószínűleg nem normális működés, hanem valamiféle külső beavatkozás eredménye. A működtetésnél tehát az MI-t alapvetően az emberi munka, az ember által befektetett energia optimalizálására használják. Ezzel a kettős kihívással, az automatizálással és optimalizálással két előadás is foglalkozik majd a konferencián, mutatva a módszertant, a know-howt és hozzáértést az ügyfeleknek.
Nem úri huncutság, hanem létszükséglet
A konferencia másik, a kiberbiztonsággal kéz a kézben járó témája az ipar 4.0. A 4iG ezt a területet a 4iOP nevű szolgáltatásával fedi le. Ez egy olyan, komplex termékcsomag, mely a gyártás hagyományos, szakértői rendszereit a hatékonyabb és pontosabb adatgyűjtés érdekében felszenzorozza, majd ezeket a klasszikus rendszereket összeköti az IT-rendszerekkel. Így a vállalatok sokkal élesebb és élőbb képet kapnak a gyártási folyamatukról - egy bekamerázott futószalagon például azonnal kiszúrható, és onnan el is eltávolítható a sérült termék - és az éles és élő képnek megfelelően menet közben finomhangolhatják a folyamatokat. Közben a két rendszerre és a köztük fennálló, bő adatáramlást biztosító kapcsolatra a kiberbiztonsági részleg vigyáz - ennek a gyakorlati megvalósítását egy esettanulmány keretében mutatják majd be a konferencián, egy kritikus infrastruktúra szolgáltató központi IT-rendszere első védelmi vonalának kiépítésével szemléltetik.
Ha valaki úri huncutságnak tartja az ipar 4.0-t, az a konferencián hamar meggyőződhet arról, hogy nem az, hanem ma már sokkal inkább létszükséglet - és a jövőben pláne az lesz. A hatékony termelés-optimalizációval ugyanis olyan szinten lehet megtérülőbbé tenni a gyártást, amire józan ésszel már nem igazán lehet legyinteni.
Például egy raktári optimalizáció során elérhető, hogy a targoncák üzemanyag-költsége a korábbi töredéke legyen, mert a 4iOP-féle okosítással pontosan meg lehet tervezni az útvonalakat. Egy áramvonalasított ütemezéssel megoldható, hogy a munkagépek, robotok ne egyszerre érjenek ugyanarra a helyre, ne kelljen egymásra várniuk az áthaladáshoz, minden gördülékenyen, álldogálás és fölösleges energiahasználat nélkül menjen. Ezzel minden részfolyamatról le lehet csippenteni a fölösleget, mely a teljes termelési folyamatban, összegezve már komoly megtakarítást jelent. Ez pedig a vállalat döntésétől függően olcsóbbá is teheti a terméket. És bár az energiamenedzsmentre vannak ugyan szoftverek is, a gyártósorra kapcsolt szenzorokkal sokkal pontosabb és átfogóbb képet lehet alkotni a termelési folyamatról. Ez alapján pedig könnyen megszületnek azok a döntések, hogy "igaz, hogy ez a gép száz éve működik nagyon jól, de mégiscsak érdemes lenne lecserélni." Vagy egy évtizedes gépet felkamerázni.
A külföldi partnernek sem mindegy
De az optimalizálás nem csak azért fontos, mert kíméli a zsebet, hanem azért is, mert a Nemzeti Közművek rendelete alapján 100 kilowattórás fogyasztás felett minden termelőnek adatszolgáltatási kötelezettsége van, és ez már csak szigorodni fog. Ha külföldi partner beszállítója a magyar cég, akkor meg még inkább oda kell figyelnie: ma már egy nagy német autógyár elvárja, hogy az ellátási láncába becsatlakozott magyarországi beszállítók, kkv-k szintén megfeleljenek a német energiahatékonysági szabványnak, mert a nap végén meg kell mutatnia, hogy mekkora környezeti terheléssel állította össze a végtermékét. Az optimalizálás ezen oldalával a konferencia fenntartható termelésről szóló előadása foglalkozik külön.
Gém Péter, a 4ig szakértékesítési és üzletfejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy a 4iOP szolgáltatás fő célközönsége a kkv-szegmens felső része. A csomag nagy előnye, hogy moduláris, tehát nem feltétlenül kell a teljes rendszert lecserélni: ha csak a termelés egy-egy szakasza szorul modernizálásra, az is megoldható. Ráadásul nemcsak egyösszegű befizetéssel, hanem havidíjasan is kínálják a szolgáltatást, ami nagy segítség a kevésbé tőkeerős közepes vállalkozásoknak.
"Ahol a legnagyobb beszállítói nyomás van, az az elektronikai alkatrészgyártás, az autóipar. Mellettük még a gyógyszergyártás és az élelmiszergyártás a célközönségünk. A hazai élelmiszeripar például remek, csak egy picikét lemaradtunk a digitalizációban. Ezen a területen nem sztenderd dolog a finomtervezés, pedig itt nagyon szigorú határidők vannak az alapanyag-beérkezéseknél, főleg, ha élőállat-feldolgozásról beszélünk" - magyarázza Gém Péter.
"Nagyon pontosan meg kell tervezni azt, hogy mi mikor történik, mert mondjuk ha kiesik egy kamionnyi csirke a vágóhídról, akkor a vágóhíd meg kell, hogy álljon, ezért megáll mögötte a hűtőszekció is, és így tovább. Nagyjából négyórás eltolással minden elkezd beállni. Az ilyen, előre nem látható helyzetekre muszáj belső finomhangolással felkészülni."
Nem minden szemét, ami hulladék
Optimalizálással egyébként nemcsak a gyártást, de a gyártás kimenetét, a hulladékok kezelését is ésszerűbbé lehet tenni. Itt konkrétan arról van szó, hogy finomhangolással az élelmiszer-hulladék mennyisége is csökkenthető. De a kimenetek menedzselése másutt is fontos.
"Gyártási hulladéknak számít a menet közben termelt szennyvíz is, és sokan nem is ismerik fel a benne rejlő lehetőségeket. Pedig, ha már szó esett az energiahatékonyságról, a szennyvíz is hasznosítható. Pont a minap hangzott el az egyik ügyfélnél, hogy ők simán kiengedik a termelési folyamatban elhasznált, 60 fokos vizet a csatornába. Miért is? Miért nem használjuk újra ezt az energiát? Ilyen kérdésekben is tudunk segíteni."
Egy kis hazai
Még valami: "nagy előnyünk, hogy magyarul, magyar megoldásokat szállítunk, és egyre több visszajelzés érkezik hozzánk, hogy milyen jó, hogy ezt a tudást itt használjuk, és nem külföldre adjuk el. Picit lokálpatrióták vagyunk, na" - mondja mosolyogva Gém.
A 4iG technológiai fórumot október 14-én rendezik Budapesten. Az ipar 4.0 és a kiberbiztonság közös, bevezető előadásai után a program kettéválik, és a két témakört lefedő szekciók párhuzamosan futnak, összesen 11 további előadással, melyeket aztán újra közös, plenáris előadások követnek. A rendezvény egy kerekasztal-beszélgetéssel zárul, melyen az érdeklődők minden kérdésükre választ kaphatnak. A fórumra itt lehet regisztrálni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 5,19 pontos nyitás után emelkedett hétfőn délelőtt. 
