A társasházak helyzetére is megoldást jelenthet a lakás-előtakarékosság

MTI Fotó: Mohai Balázs

Gyakran találkozhatunk a hírekben helyszíni riportokkal, amelyek a súlyos téli mínuszokban olyan társasházakról és lakóiról mutatnak képeket, ahol a tönkrement kémény, gázszivárgás, csőtörés, elöregedett vezetékek miatt kényszerűen leáll a közműszolgáltatás. Ezek a beszámolók fázó, fűtés és melegvíz nélkül maradt lakókról, átmenetileg szülőkhöz, barátokhoz költöző kisgyermekes családokról szólnak.

Ismert, hogy a társasházak közös tulajdonú területein a vezetékek, csőhálózatok állapotának felújítása, illetve karbantartása a lakóközösség feladata. Ha a társasház nem rendelkezik olyan mértékű felújítási alappal, amely az elöregedett kémény, egy hirtelen csőtörés vagy komolyabb zárlat esetén elegendő lenne a javításra, még nehezebb helyzetbe kerül a lakóközösség. A lakók egy része képes és hajlandó az egyösszegű befizetésre, mások viszont nem képesek/hajlandók erre. Így a nehéz körülményeket tovább növeli a lakók között kialakuló feszültség.

Holott az ilyen típusú, és az egész lakóközösség életét megkeserítő problémák orvosolhatók. A társasházak ugyanis már egész kis összegű havi megtakarítással köthetnek lakás-előtakarékossági szerződést - akár többet is -, amivel egy csapásra két problémát is meg tudnak oldani.

Egyrészt a ház a közös költség azon részét, amelyet a lakóközösség a közös tulajdonú területek felújítására elkülönít – a felújítási alapba helyez -, fix kamattal és bónusszal növekvő forrássá teheti.

Másfelől – és a társasházak esetében ez gyakran még fontosabb – megfelelő forrás híján, vészhelyzetben a lakóközösség gyorsan áthidaló kölcsönhöz juthat a szerződéses összeg erejéig. Ez annyit jelent, hogy a tönkrement kémény, közművezeték cseréje, javítása gyorsan, a lehető legkisebb kényelmetlenséggel megoldható lesz. Nem elhanyagolható, hogy a hitel kamata előre rögzített, visszafizetése pontosan tervezhető. A törlesztő részletek nagyságát „fillérre pontosan" előre tudni lehet, az nem változik a törlesztési időszakban. Ugyanígy változatlan és előre tudható és tervezhető a törlesztési periódus hossza is (THM: 8,48%)1.

Azok a szerencsés társasházban élők, akik nem kerülnek ilyen helyzetbe, a lakás-előtakarékossági szerződések lejártakor, a futamidő végén, tervezetten egy-egy nagyobb felújításra fordíthatják a megtakarítást. Emellett - ugyancsak fix kamattal és fix lejárati idővel – lakáskölcsönért is folyamodhatnak (THM 4,99%)2 Az elöregedett csövek cseréje mellett más értéknövelő beruházásokra is gondolhatnak: pl. homlokzatfelújításra, a ház hőszigetelő burkolására, napelemes rendszer beszerelésére, ami az egyéni és a közös közműszámlák összegét fogja a későbbiekben csökkenteni.

Hogy mennyire valós és sürgető problémáról van szó, arra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi, 2019. novemberi Lakáspiaci jelentésében olvasható, a jegybank mellett működő Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testületének (LITT) üzenete is utal: „2007 és 2017 között jelentősen kevesebb lakás épült és kevesebb lakás került felújításra, mint ami a lakásállomány minőségi szintjének fenntartásához szükséges." A becslések szerint ugyanis a lakásállomány mintegy 30 százalékában történtek csupán valamilyen szinten felújítások, így a lakók és a társasházak több mint kétharmadának továbbra is szembe kell néznie a felújítások okozta kihívásokkal.