Az Európai Bizottság 2017 nyarán rótt ki 2,42 milliárd eurós bírságot a Google-re, amiért az amerikai cég jogsértő módon biztosított előnyt saját ár-összehasonlító szolgáltatásának a versenytársakéval szemben. A vizsgálat ugyanis feltárta, hogy a termékkeresések eredményei figyelemfelkeltőbb módon jelentek meg az oldalon, ha a Google saját szolgáltatásából származtak. A cég ezzel – a keresőszolgáltatások piacán fennálló erőfölényével visszaélve – akadályozta a fogyasztókért folyó valódi versenyt az árösszehasonlító szolgáltatások között. A feltárt jogsértés az Európai Gazdasági Térség összesen 13 országát érintette, Magyarország nem volt köztük, áll a GVH közleményében.
A Google jogorvoslattal élt a Bizottság határozatával szemben, ez ügyben zárult le most a közösségi bírósági eljárás. Az Európai Unió Törvényszéke 2021. november 10-i döntésében nagyrészt elutasította a Google (és anyacége) keresetét, vagyis megerősítette a kérdéses gyakorlat versenyellenes jellegét, valamint helyben hagyta a kiszabott bírságot. A bírói fórum úgy vélte: a Bizottság helyesen állapította meg a Google szóban forgó magatartásának versenyre gyakorolt káros hatásait. Az árösszehasonlító szolgáltatások forgalmának ugyanis lényeges része érkezik a Google keresőoldaláról, a felhasználók pedig általában az első találatokra koncentrálnak, így a versenytársak hátrasorolása gyengíthette a versenyt az érintett piacon.
A magyar versenyhatóság jelenleg hasonló vizsgálatot folytat annak feltárására, hogy Google keresőjében dalcímekre megjelenő, ún. dalszövegkártya alkalmazásával a kaliforniai cég versenyjogot sértő módon részesíti-e előnyben saját szolgáltatását. A cég dalok, dalszövegek keresése során ugyanis az organikus keresési találatok – így az ezzel foglalkozó honlapok linkjei – előtt saját dalszöveg-megjelenítési szolgáltatását helyezi el, ami gátolhatja a piaci szereplők közötti versenyt.
Az Európai Bizottsághoz hasonlóan a magyar versenyhatóság is különös figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások magatartásainak vizsgálatára. A GVH korábban a Google számára is előírt már kötelezettségeket az Allo chatkliens kapcsán és jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber, illetve a ByteDance által üzemeltetett TikTok magatartását, közölte a magyar hivatal.
Lényegében 2022 nyarától nem képes érdemi növekedést felmutatni a magyar gazdaság. 
