A magyar adat jelentősen eltér mind a régiós, mind a fejlett piaci számoktól. Személyes ajándékokat a régióban a válaszadók 17 százaléka adna, míg a fejlett piacokon 8 százalék ez az arány.
A magyar válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a szándék ellenére nem hatékony az állami fellépés a korrupció ellen, ez tíz százalékponttal magasabb a régiós, és több mint 25 százalékponttal a fejlett piacokon mértnél. Ugyanakkor Magyarországon a válaszadók 72, Kelet-Európában 73, globálisan 83 százaléka támogatja a személyi felelősség megállapítását és az egyéni felelősségre vonást.
|
| Az átláthatóság támogatottsága a tulajdonosi kör vonatkozásában. Forrás: EY |
Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere elmondta: az összes piaci válaszadó egyetért abban, hogy a cégvezetők személyes büntetőjogi felelősségre vonása alapvető tényező lehet az elkövetett visszaélések megakadályozásában.
Globálisan a válaszadók 39 százaléka szerint a vesztegetés és az egyéb korrupciós gyakorlatok széles körben fordulnak elő saját országában, ami csupán 1 százalékpontos csökkenést jelent mind a 2014-es, mind a 2012-es felmérés adataihoz képest.
|
| Etikátlan cselekedetekre való hajlandóság |
Erre nem lehetünk büszkék
A kutatás szerint az idén olimpiát rendező Brazíliában két év alatt 20 százalékponttal 90 százalékra nőtt, Ukrajnában 88, Thaiföldön és Nigériában pedig 86 százalék azon cégvezetők aránya, akik a megvesztegetési ügyek széleskörű elterjedtségéről számoltak be. Szlovákiában 70, Horvátországban 60, Csehországban 54, míg Magyarországon 66 százalék volt az így nyilatkozók aránya idén, ami magasnak tekinthető a fejlett piacokon tapasztalható 21, valamint a kelet-európai 46 százalékos átlaghoz képest.
Igény tényleg volna rá?
A kutatásból az is kiderült, hogy nemzetközileg és Magyarországon is nagy az igény az átláthatóságra. Világszerte a megkérdezett cégvezetők több mint kilenctizede, Magyarországon 100 százaléka értett egyet azzal, hogy fontos az üzleti partnerek valós tulajdonosi szerkezetének ismerete. Az EY 2015 októbere és 2016 januárja között elvégzett kutatása közel háromezer üzleti vezetőt kérdezett meg 62 országban, Magyarországon 50 interjút készítettek.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
