Teendők és határidők
Május 31-e a társasági adó, a kisvállalati adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és a kiskereskedelmi különadó bevallásának és befizetésének, valamint a 2020-as évről szóló beszámoló közzétételének határideje a naptári éves adózást követő vállalkozásoknál.
Ugyan tavaly a COVID-19 járvány miatt ezt a határidőt szeptember 30-ra halasztották, idén hasonló kedvezményről nincs hír. Évzáráskor kell elkészíteni a transzferár nyilvántartásokat és érdemes aktualizálni a számviteli politikákat is: például a leltárkészítési és leltározási, az értékelési, az önköltségszámítási és a pénzkezelési szabályzatot.
„Ugyan a határidő és a kötelezettségek is megszokottak, de mivel 2020 nagyon is szokatlan volt, az évzárási teendőket sem szabad rutinszerűen végezni” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
Ne siess a közzététellel, ha még nincsenek készen a transzferár nyilvántartások!
A transzferár-nyilvántartások elkészítésének határideje az adott évi társasági adóbevallás tényleges benyújtásával esik egybe. Vagyis azoknak érdemes várni a bevallások adóhatósághoz való benyújtásával, akik még nem fejezték be a dokumentációt. Bár a többszintű nyilvántartás készítési kötelezettség nem új, érdemes hangsúlyozni, hogy a tranzakció típusonként készülő helyi nyilvántartásokat a cégcégcsoport szintű transzferár dokumentációval összhangba kell állítani.
A hatóságok még mindig nagyon sok hiányosságot találnak e téren. 2020-ra vonatkozóan pedig a nyilvántartás részeként be kell mutatni a COVID járvány iparágra, cégcsoportra és adott vállalkozásra gyakorolt hatásait is. Ez ugyanis olyan mértékben változtatta meg a piaci viszonyokat, hogy semmiképpen sem szabad a tavalyi dokumentumokat sematikusan készíteni.
Hogyan csökkenthetjük a fizetendő adót?
A veszteséges vállalkozások két lehetőség közül választhatnak: befizetik az összjövedelmük 2 százaléka alapján meghatározott minimumadót, vagy nyilatkozatot tesznek arról, hogy veszteségük a jogszerű gazdálkodás során keletkezett, és nem vállalják a minimumadó megfizetését.
Általában érdemes az első megoldást választani, mert ezzel a vállalkozás elkerülheti az adóellenőrzést, de a 2020-as zárás ebben a tekintetben is különleges lehet. Sokan lehetnek, akiket a járvány miatt kialakuló válság olyan súlyosan érintett, hogy érdemes élniük a nyilatkozattétel lehetőségével.
A veszteség egyébként 5 adóévig használható fel a nyereség csökkentésére, annak 50 százalékáig. Azok a szerencsések, akik nyereségesek, szintén csökkenthetik fizetendő adójukat. Ha tervezett beruházásaikra fejlesztési tartalékot képeznek, mellyel jelentős adómegtakarítás érhető el. A 2020-as év teljes pozitív eredménye ily módon tartalékba helyezhető.
A kiskereskedelmi különadót csak időarányosan kell fizetni
A kiskereskedelmi különadó bevallására is érdemes odafigyelni, ugyanis csak a bevezetés napjától kell ezt megfizetni: ez a naptári év szerint, folyamatosan működő vállalkozásnak május 1-december 31. közötti 245 napra jutó összeget jelenti.
Kerüld a bírságot, az önellenőrzés olcsóbb!
A kötelező teendőkön túl érdemes önkéntesen is elvégezni néhány feladatot, például átvilágítani az előző év adózási gyakorlatát. Így előbb fedezhetjük fel, és javíthatjuk ki az esetleges hibákat, mint a hatóság, amely a digitális adózás korában már automatikusan, távolról is kiszúrhatja ezeket.
Ha a cég saját maga korrigál, azaz önellenőrzést hajt végre, megtakaríthatja a bírságot és a kamatot. Önellenőrzés esetén csak a jegybanki alapkamat szerinti időarányos pótlékot kell megfizetni (1-szeres vagy 1,5-szeres). Míg, ha az adóhatóság fedezi fel a hibát, az akár 50 százalékig terjedő adóbírságba és a jegybanki alapkamat +5 százalékpontnyi késedelmi pótlékba is kerülhet. Az adminisztrációs hibákért pedig fix összegű mulasztási bírság adódhat (pl. transzferár nyilvántartás hiánya esetén ügyletenként akár 2 millió forint).
Ha a kormány nem teljesíti a követeléseiket. 
